A gyerekek egy teljes órát töltenek naponta a kijelzők előtt, mielőtt elérik az egyéves kort,a hároméves kor körüli gyerekek pedig átlagosan 94 percet töltenek a digitális készülékek előtt egy új tanulmány szerint.
Aggasztóan sok időt töltenek naponta a kétévesnél fiatalabb gyerekek a különböző digitális eszközök, úgy mint mobiltelefonok és táblagépek képernyői előtt Ausztráliában – figyelmeztetnek a Queenslandi Egyetem kutatói, hangsúlyozva, hogy ebben az életkorban a „zéró képernyőidő” ajánlott a gyerekeknek.
A Medical Journal of Australia című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kisgyerekek egy része naponta nagyjából 50 percet tölt a különböző készülékek képernyői előtt. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az ausztrál kormány és számos nemzetközi szervezet által megfogalmazott irányelvek szerint azonban a két éven aluli gyerekeknek, akiknek az agya fontos fejlődési szakaszban van, egyáltalán nem szabadna ilyen készülékeket használniuk.
„Megdöbbentett bennünket, hogy a képernyő előtt töltött idő mennyisége milyen gyorsan növekszik gyakorlatilag a csecsemőkor első hónapjától kezdődően” – mondta Leigh Tooth, az egyetem közegészségügyi karának munkatársa. „A gyerekek csaknem egy teljes órát töltenek naponta a kijelzők előtt, mielőtt elérik az egyéves kort” – tette hozzá a szakember. A tanulmány szerint a hároméves kor körüli gyerekek hétköznap átlagosan 94 percet töltenek a digitális készülékek előtt. „Muszáj megértetnünk az emberekkel, hogy a kisgyerekeknek nem szabadna hosszú időt tölteniük a képernyő előtt, mivel egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy az negatív hatással lehet a fejlődésükre” – húzta alá Tooth.
A szakember szerint a képernyő előtt töltött idő miatt a gyerekek életéből kimarad az olyan dolgok gyakorlása, tökéletesítése, mint az ugrálás, a szökdécselés, és ehelyett az ülés, a képernyőre tapadás kerül előtérbe.
(MTI)
Két, egymástól elszigetelődő globális technológiai blokk van kialakulóban: egy amerikai és egy kínai vezetésű. A két nagyhatalom különféle módszerekkel erősíti a saját közösségi oldalait, keresőjét és technológiai óriásait.
Az ATV műsorában a Hivatal első, Magyar Péter mozgalma ellen indított vizsgálata is téma volt.
Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Mi, emberek rendelkezünk-e felette? Elveheti-e a munkánkat? Milyen etikai kérdések merülnek fel az MI kapcsán? – szakértőt kérdeztünk.
Az ukrajnai harcok és a gázai konfliktus az emberiség történetében az első olyan háború, amelyben a mesterséges intelligencia által irányított fegyverek jelentős szerepet kapnak. A hadviselésben valami új kezdődött, semmi sem lesz már úgy, mint régen. A gépek vezérelte harcra – ami, ha lehet, még az eddigieknél is könyörtelenebb – a tudósok hiába figyelmeztettek: a gyilkos robotoknak az ember nem tud ellenállni.
Európa lemarad a mesterséges intelligenciáért való versenyben, de a hagyományos tudás oktatására továbbra is szükség van – vallja Edoardo Rafiotta olasz jogászprofesszor.
Kristi Noem republikánus kormányzó életrajzi könyvében részletesen elmeséli, miként lőtte le az engedetlen családi kutyájukat.
De az magához Dobrevhez is méltatlan, ha erre az a válasz, hogy egy emberként tagadják el Magyar jelentőségét.
