Mire képesek a vikingek utódai? – ez ma Svédország katonai ereje

2023. január 05. 11:45

Két évszázadnyi semlegesség után hamarosan beléphetnek a NATO-ba, ám Svédország hagyományosan erős hadsereggel és saját hadiiparral rendelkezik, ami régi hagyományokra tekint vissza. Folytatódik Seregszemle rovatunk!

2023. január 05. 11:45
null

Írta: Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő, hadtörténész

 

Seregszemle cikksorozatunkban eddig Lengyelország, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Románia, Szlovákia, Szerbia, Finnország, Ausztria, Törökország, Izrael és Svájc haderejéről írtunk. Most Svédország kerül sorra!

 

Svédország idén a figyelem középpontjában lesz: nemrég iktatták be az új, jobboldali-liberális svéd kormányt, miközben

sok évtizednyi semlegesség után az ország a NATO katonai szövetségébe készül,

s éppen most vették át az EU soros féléves elnökségét is.

Semleges századok

A hazánknál kissé népesebb, 10,3 milliós lakosságú, ám sokkal nagyobb területű északi állam történelme jelentős mértékben eltér a kontinensen megszokottól. A keskeny és sekély Balti-tenger mint vizesárok óvta meg a vikingek kései utódait a 20. századi Európában végigzúgó viharoktól. Sőt a 19. századi felfordulás nagy részétől is.

Svédország ugyanis hivatalosan utoljára 1814-ben állt hadban,

amikor is egy rövid háborúban kikényszerítette Norvégiával való egyesülését. Pedig a 17. századra a protestáns Svédország európai nagyhatalommá vált, annak ellenére, hogy tengerentúli gyarmatai nem igazán voltak. A Vasa-ház egyik legjelentősebb uralkodója, az Észak Oroszlánja néven elhíresült Gusztáv Adolf az 1618 és 1648 között zajló harmincéves háborúban is jelentős szerepet játszott, hódításai révén országa vitathatatlanul jelentős európai tényezővé vált. Ezt támasztja alá a hatvanas években 17. századi hullámsírjából kiemelt és múzeummá alakított Vasa vitorlás is, amely korának egyik legerősebb és legszebben díszített hadihajója volt.

XVI. Károly Gusztáv trónra lépése 1973-ban, díszegyenruhás katonákkal

 

Érdekesség, hogy a már említett utolsó hadjáratra a mostani svéd királyi Bernadotte-dinasztia alapítója, az emberségéről elhíresült francia Jean Bernadotte, Napóleon marsallja alatt került sor. Egyes, nem igazolt történetek szerint a forradalmár mellkasára tetovált „Halál a királyokra!” (Mort aux Rois!) feliratára csak temetése előtt derült fény.

Svédország az ipari forradalomtól kezdve

kiváló minőségű acéljáról, az erre alapuló nehéz- és hadiiparáról híresült el.

Semleges mivolta az I. világháború után a katonai fejlesztésektől eltiltott Németország számtalan mérnökének nyújtott átmeneti menedéket. A harmincas évek végétől újjászülető magyar hadiipar is gyártott licensz alapján olyan önálló svéd fejlesztésű termékeket, mint a Landsverk páncélozott harcjárművei vagy a 40 milliméteres Bofors gépágyú.

A Magyar Honvédség jelenleg is használ svéd eredetű eszközöket, a Gripen vadászbombázók mellett a Carl Gustaf M4 hátrasiklás nélküli, kézi reaktív fegyvert, vagy közismertebb nevén gránátvetőt érdemes kiemelni.

Bár az elmúlt több mint kétszáz évben semleges államként Svédország nem viselt háborút, valószínűleg pont ezért

erős és kiegyensúlyozott haderőt tart fent,

amely önmagában igazolja „az erős hadsereg a szuverenitás garanciája” tételt. Svédország ugyanis kizárólag baráti államokkal határos, mindössze a Balti-tenger felől vagy a levegőből érheti közvetlen katonai fenyegetés. A svéd fejlesztésű katonai eszközök szem előtt tartják az ország egyedi szempontjait, ilyen például a JAS-39 Gripen azon képessége, amellyel a legtöbb modern vadászbombázó már nem rendelkezik, hogy alkalmas szükségrepülőterekről való alkalmazásra is.

Fentieken túl kiemelendő a fővárosban székelő Stockholm International Peace Research Institute, a SIPRI, amely évkönyveinek köszönhetően 1966-os megalapítása óta a világ egyik vezető think tankje lett védelmi és katonai területeken (is).

Svéd katonák küldetésen (fotó: Wikipedia)

Három korona

Ahogy a Svéd Királyság címere, szimbóluma a három korona, úgy a svéd fegyveres erők is a hagyományos hármas haderőnemi felosztást követik.

Létszámra – hagyományosan – a legerősebb szárazföldi erő, amely a hidegháború alatt a torony nélküli, haza fejlesztésű különleges Strv 103-as harckocsijairól volt híres. Jelenleg 121 Strvn 122 (Leopard 2A5) képezi a fő csapásmérő erőt, amelyet 800 lánctalpas gyalogsági harcjármű egészít ki. Ez utóbbiak közé 550 jól bevált, a magyar Hiúzhoz hasonló, de 40 milliméteres gépágyúval felszerelt CV9040 lövészpáncélos és 250 egyedi ízelt, szinte minden terepen bevethető Bv 410 és 308/309 típusú szállítójármű található.

Mintegy 1300 kerekes harcjármű gondoskodik a gyalogság többi részének szállításáról, míg a tüzérség 84 vontatott és 40 önjáró 120 milliméteres aknavetőből, valamint 48 Volvo földmunkagép alvázra szerelt Archer tarackból áll. Ez utóbbi a cseh Zuzanna, és a francia CAESAR nagyobb mozgékonyságú változata, előbbiek ugyanis „csak” teherautó alvázra épültek, szemben az Archer ízelt konstrukciójú A30-as földmunkagép alapjaival. Már a kerékméretek alapján is látszik a jelentős különbség: a Zuzanna 15.00-21 abroncsaival szemben a Volvon komoly, 750/65R25-es tappancsok vannak.

A korábban csak a férfiakra vonatkozó sorozást 2010-ben felfüggesztették,

azonban a fegyveres erők élőerőigényei miatt 2017-ben újra bevezették,

ezúttal mindkét nem számára. Ettől függetlenül önkéntes alapon már 1989 után minden katonai pozíció nyitottá vált önkéntes szolgálatot vállaló nők számára, amennyiben teljesítették a fizikai követelményeket.

A jelenleg 3 dandárba szervezett erőben fennmaradtak a hagyományos adminisztratív ezredek is, köztük olyan hangzatos nevűek, mint Testőrezred, a Huszár testőrezred, vagy a Norrlandi dragonyos ezred. A 8 gépesített zászlóaljat 19 (tüzérségi, műszaki, légvédelmi, valamint híradó, logisztikai és egyéb harctámogató) alegységek egészíti ki. A tartalék 4 harckocsi és 40 területvédelmi zászlóaljat foglal magába. Ezt az erőt 23 600 aktív katona, 11 200 tartalékos, illetve 24 000 területvédelmis működteti, az évenként bevonultatott 5 000 feletti sorkatonával kiegészítve.

Svéd Gripenek akcióban (fotó: Wikipedia)

Gripenek hazája

A 2700 fős svéd légierő fő típusa a 4 ezredbe (wing) szervezett,

általunk is jól ismert, 94 darab JAS39 Gripen,

amelyek egy részét hamarosan a modernebb változat a JAS39E váltja le. A szállítógépekból 6 amerikai légcsavaros C-130-as áll szolgálatban, amelyek közül az egyik légiutántöltési képességekkel is rendelkezik. További 4 SAAB 340-es és 4 Gulfstream IV-es egészíti ki a parkot, amelyek közül 2-2 VIP, míg a többi légtérfigyelési és felderítési feladatokat lát el. Emellett 15 UH-60 Blackhawk és 18 NH90 közepes helikopter alkotja a helikopterflotta gerincét, amelyet 20 AW109-es könnyű helikopter egészít ki. A 46 darab szintén hazai gyártású Saab 105-ös sugárhajtóműves kiképző repülőgépen folyik a jövő pilótáinak képzése.

A légierőhöz tartoznak még a drónok is amelyek közül amerikai és izraeli típusokat üzemeltetnek. Érdekesség, hogy a kisebb hadseregekkel ellentétben Svédországban a légvédelem a szárazföldi haderőnél maradt, míg szó szerint minden, ami repül a légierő kereteiben működik.

Egy rövid kitérővel érdemes kitérnünk a kevés nem NATO-üzemeltetésű, közös amerikai-európai szervezetre, a Pápára települt Nehéz Szállító Ezredre. A neve ellenére mindössze három darab C-17 Globemaster III szállítógépet magába foglaló szervezet nemcsak azért említésre méltó, mert jelenleg egy svéd ezredes a parancsnoka, hanem azért mert a hazánkkal együtt 12 üzemeltető országban a (jelenleg független) Svédország mellett EU, és NATO tagállamok is megtalálhatóak.

A Helsingborg Visby-osztályú korvett Stockholmban (fotó: Wikipedia)

Vízi erő

2100 főnyi személyzetével a svéd hadiflotta a legkisebb létszámú haderőnem. A legnagyobb erőt a két típusból álló 5 darabos, hagyományos meghajtású tengeralattjárókból álló 1. tengeralattjáró flottilla képezi. A dízel-elektromos és a levegő független meghajtású naszádok jelentősen csendesebbek, mint nukleáris meghajtású társaik, így

a svéd egységek rendszeresen vendégszerepelnek „agresszorként” NATO gyakorlatokon.

Egy nyilvánosságra került 2005-ös esetben a HSMS Gotland az érkezésére számító amerikai hordozótól (!) alig néhány kilométerre emelkedett a felszínre, a kötelék közepén, ami valós körülmények között a hordozó elsüllyedésével, de legalábbis súlyos sérülésével járt volna. Ez a sajtóban és a szakértők között rendszeresen visszatérő eset azóta is számos vita forrása.

A svéd flotta korábban olyan egyedi és különleges hadihajókat üzemeltetett, mint a kategóriájuk utolsó példányai, a Sverige osztályú partvédelmi páncélosok, vagy a vegyes cirkáló/ vízi repülőgép anyahajó feladatú Gotland. Napjainkra a 2 hajórajba szervezett 7 korvett, 2 Gavle osztályú, és a jellegzetes formájú, 5 modern Visby alkotja a flotta felszíni erejét, amelyet 9 aknaszedő, és 13 nagyobb őrhajó egészít ki. Még 9 különböző feladatú támogató egység tartozik hadiflottához, elektronikai hírszerző, óceán kutató, műszaki mentőhajó és egyéb feladatokkal.

Összefoglalva a fentieket: Svédország egy modern, bár méretéhez képest kissé lecsökkentett fegyveres erővel kezdte el a NATO-csatlakozási tárgyalásokat.

Akármi is legyen a folyamat eredménye (utalva a svéd Legfelsőbb Bíróság legutóbbi ítéletére, amely megtiltotta egy Törökország által kérvényezett újságíró kiadását), az erős hazai hadiipar által megtámogatott svéd fegyveres erők önmagukban is képesek rögzített feladataik, azaz elsősorban az ország szuverenitásának megvédésre.

 

Nyitófotó: Svéd katona a stockholmi királyi palotánál (GUIZIOU Franck / hemis.fr / Hemis via AFP)

Összesen 87 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jooee
2023. január 05. 20:59
Tavaly még az volt a hír, hogy betört a svéd hadseregbe az LMBTQ. Micsoda csodás haderő lehet? - Ezek kellenek a NATO-ba, "anyámasszony" katonái!
Akitlosz
2023. január 05. 16:23
A négerektől is képtelenek megvédeni az országot. A szomáliktól lesz erős a svéd hadsereg? A veszélyes ellenség nem kívülről támad.
Akitlosz
2023. január 05. 16:18
Magyarország 80 mm-es Bofors légvédelmi löveget is gyártott. Itt látható az egyik: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d6/29M_Bofors_80mm-es_l%C3%A9gv%C3%A9delmi_%C3%A1gy%C3%BA_t%C3%BCzel%C5%91%C3%A1ll%C3%A1sban._Fortepan_27130.jpg/1920px-29M_Bofors_80mm-es_l%C3%A9gv%C3%A9delmi_%C3%A1gy%C3%BA_t%C3%BCzel%C5%91%C3%A1ll%C3%A1sban._Fortepan_27130.jpg Ilyen lett volna az új magyar fejlesztésű harckocsi a Tas lövege is a B terv szerint, amennyiben a németek ígéretükkel ellentétben mégsem adtak volna Párduc löveget.
SzkeptiKUSS
2023. január 05. 14:54
Nem nagyon írja le senki, de a kisebb államok fegyverkezésének zöme a szomszéd államokkal szembeni biztonságot jelenti. Még az ukrán háború is ilyen. Még.......de meddig? A múltban a két világrend közti békét az egymás fenyegetettségének a nagysága szavatolta. Ezt, mintha néhányan elfelejtették volna!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!