Kedves liberális felebarátom! Oké, támogatod Palesztinát...

Ha megengeded, kedves liberális felebarátom, egy rövid személyes történettel kezdeném, ami még egyetemi éveim alatt égett be egy életre a tudatomba.

Az egész 2015-ben történt, amikor úgy harmincadmagammal részt vettem egy órán az ELTE egyik nagyelőadójában. Azért tudom felidézni, mert azelőtt pár nappal történt a Charlie Hebdo elleni terrortámadás, amely során muszlim szélsőségesek lövöldözni kezdtek – 12 ember meghalt, további 11 ember megsérült a támadásban. Hogy pontosan milyen kontextusban jött elő a terrortámadás témája, az már nem rémlik, de igazából nem is lényeges. Az már sokkal inkább, hogy milyen hosszú vita lett belőle. Többen is felszólaltak, de a legizgalmasabb a körülbelül hat muszlim cserediák véleménye volt, akik vegyesen érkeztek Budapestre Egyiptomból, Törökországból, Algériából.

Egyikőjük sem határolódott el a mészárlástól a majdnem másfél órás előadás alatt. Azt persze már készséggel hajlandóak voltak megvitatni, hogy Mohameddel viccelődni azért csak nem kéne, és talán a szólásszabadságot újra kéne gondolni annak érdekében, hogy a vallással kapcsolatos érzékenységeket tiszteletben tartsuk. Ezzel a gondolattal lett is egyébként vége az aznapi előadásnak. 

Elhagytam az előadót, de már másként néztem ezekre a cserediákokra. Nem bíztam bennük. Kerültem őket, sőt, továbbmegyek, nem értettem, mit keresnek itt. 

Egy dolgot azonban megértettem: akármi legyen is a látszat, valójában 

Ha jövőbeli értelmiségi fiatal, aki az ELTE mesterszakára érkezik tanulni, diplomázni akar, beszél angolul, de ennek ellenére képtelen arra az alapvető emberi gesztusra, hogy ártatlan emberek legyilkolását elítéli, akkor mégis mit áltatom magam? 

Ha ennyit nem ért meg, akkor mégis milyen alapon kellene itt bárkinek elvárnia a békés együttélést? Persze, igen, hallom az ellenérvedet, miszerint ez 2015-ben történt, azóta mennyit változott a helyzet, és ebből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, de hadd kérdezzek vissza: tényleg nem? 

Eltelt azóta nyolc év. Hadd kérdezzem meg: tényleg sikerült összehozni ezt a békés színes társadalmat, amit annyira forszírozol? Tudsz esetleg erre példát mutatni, akár a történelemben, akár a jelenlegi világon akárhol?

A török itt volt 200 évig, nem igazán volt rózsás az az időszak. Aztán ha a mai viszonyokat nézzük, tényleg nyugodt szívvel azt tudod mondani, hogy a muszlimok képesek akárkivel békésen együtt élni? Csak mert én azt látom, hogy ez sem Indiában, sem Kínában, sem az Egyesült Államokban, sem Indonéziában nem igazán tudott megvalósulni, és azt sem igazán látom, miféle csodára kéne várni, hogy eljöjjön végre ez az utópia. 

Nyugat-Európában meg aztán főleg nem látom ezt. Azt látom, hogy teljesen mindegy, hány meg hány gesztust teszel a muszlimoknak, hány keresztet veszel le a templomokról, hányszor szavazol a baloldalra a „fasiszták” helyett – nekik semmi nem elég.

A kérdés már csak az, hogy szerinted ők is ugyanígy viszonyulnak-e hozzád, mint te hozzájuk? Azt már világosan látom, hogy mennyire megengedő vagy velük szemben, szerinted ez fordítva is így van? 

Szerinted ha nekilátsz jogokat követelni a melegeknek, mi lesz a reakció? Talán utcai kivégzés, késelés, verés. Lehet engem gyűlölni, de nem én tehetek róla, hogy a legdurvábban homofób országok a nemzetközi felmérések alapján a muszlim országok.

Szerinted ha nekilátsz zöld reformokról beszélni, fogsz majd támogatókat találni a muszlim közösségben? Hogy az Öböl-menti államokban nem, az világos, de nem látom a muszlim klímaharcosok seregeit másutt se. 

Szerinted ha elkezded kritizálni vagy kifigurázni Mohamedet, ahogy azt Jézus Krisztussal tetted egész életed során, akkor mi a legrosszabb, ami történhet veled?

Ha szabad választásokról kezdesz el beszélni egy muszlimnak, szerinted abból mennyit fog megérteni? Annyit, hogy van egy kiskapu, amin keresztül nyerhet muszlim párt a választásokon, amelyik aztán bevezetheti a saríát. Ismét csak nem rám kell haragudnod; ha szétnézel a világban, láthatod, hogy a legtöbb muszlim ország bizony autoriter rezsim.

És ha a szabad szex, az abortusz, a válás, vagy emberi jogok kerülnek szóba? És így tovább, és így tovább... 

Talán nem véletlen, hogy eddig te sem nagyon utaztál muszlim országba. Vagy ha igen, hát életvitelszerűen biztosan nem élnél ott. Nem hiszem, hogy sokáig kibírnád, hacsak nem asszimilálódnál teljes mértékben. Ilyen hely természetesen Palesztina is – nem igazán mutattál nekem olyan érvet, ami meggyőzne, hogy az összes többi muszlim országhoz képest Palesztina előrehaladottabb lenne akár egy jottányival is, ami a fentieket illeti. 

Ezzel ellentétben viszont nem hiszem, hogy Izraelben bántódásod esne, ha meleg vagy. Vagy liberális, demokrata, keresztény. 

Nem értek egyet veled mindenben, én inkább centrista vagyok, szeretek több nézőpontból szemlélődni. De egyet tudok: 

Ezért is lennék én a helyedben inkább Izraellel szolidáris. Hidd el, a zsidó állam sokkal inkább védelmez téged, mint a muszlimok valaha is fognak.

Nyitókép: Piotr Lapinski / NurPhoto / AFP