Ma még elképzelhetetlen, hogy egy robot gyorsabban menjen és fusson, mint az ember. Pedig most fejlesztik azt a gépet, amelynek utódai ránk verhetnek 100 méter sprinten.
Az Oregoni Állami Egyetem és a Müncheni Műszaki Egyetem közös robotja, a kétlábú ATRIUS az emberi és az állatok helyváltoztatásának dinamikáját utánozza. Ez a dinamika biztosítja a test egyensúlyát és azt is, hogy nehéz környezetekben hatékonyan mozgunk. Szerteágazó területeken számíthatunk alkalmazásokra: ha beválik, a közeljövő robotkatonái és robot-tűzoltói, robotmunkásai és háztartási robotalkamazottai egyaránt az első ránézésre ormótlan ATRIUS utódai lesznek.
Kevés jelenség formálta olyan mélységben a Homo sapiens világát, mint az épület, amit gyárnak nevezünk. Az utóbbi évtizedekben a szolgáltatások felemelkedésével a gyártást sokan lesajnálták, ám a geopolitikai viharok következményeként most visszatér a kormányzás középpontjába.
Egy közeli évet jelölt meg a volt miniszterelnök, aki Magyar Péterről is elmondta a véleményét.
A Tesla Optimus nevű robotja az év végére képes lesz a gyárban végzett feladatok elvégzésére.
Valljuk be: ezzel nem szívesen találkozna az ember.
Csodával határos módon könnyebb sérülésekkel megúszta.
Az ukrajnai harcok és a gázai konfliktus az emberiség történetében az első olyan háború, amelyben a mesterséges intelligencia által irányított fegyverek jelentős szerepet kapnak. A hadviselésben valami új kezdődött, semmi sem lesz már úgy, mint régen. A gépek vezérelte harcra – ami, ha lehet, még az eddigieknél is könyörtelenebb – a tudósok hiába figyelmeztettek: a gyilkos robotoknak az ember nem tud ellenállni.
Fenntarthatatlan modellt cseréltünk le, Magyarország az innováció élvonalába került.
