Mitől emberi az agyunk?

Az Allen Intézet kutatói az emberi agy 132, működésüket tekintve egymástól különálló részén található 20 ezer génkifejeződésből 32 mindenkinél azonos mintázatot fejtettek meg. A kutatáshoz a nyilvánosan hozzáférhető Allen Emberi Agy Atlasz adatait használták. Az adatok hat agyra vonatkoztak.

Az eredményt azért tartják fontosnak, mert így könnyebben mérhető, hogy az „alapkonfigurációtól” eltérő egyéni eltérések közül melyek kapcsolódnak betegségekhez. De talán ennél is fontosabb, hogy a felfedezés betekintést nyújt a genetikai kód agyunkat egyedivé – emberivé – tevő magjába.

A mintázatok emberek és egerek közötti hasonlósága ellenére sok gén mégis más mintákká alakult a Homo sapiens esetében. Meglepő módon, az idegsejtekhez kapcsolódó gének nagyjából azonosak a fajok között, míg a gliasejteket támogató génkombinációk között nagyobb a különbség. (A központi idegrendszer neuronjait többfajta nem ingerlékeny sejt támogatja, amelyeket együtt neurogliának – glia – nevezünk.) A legstabilabb gének közé tartoznak a betegségekhez és rendellenességekhez, például az Alzheimer-kórhoz vagy az autizmushoz kapcsolhatók is.