Van amiben még az Európai Bizottság szerint is sikertörténet lett Magyarország az uniós tagállamok között
Egy olyan rendszer lett sikertörténet, ami 2010 előtt nem volt hatékony, azóta pedig az EU legjobb gyakorlatává vált.
A dohánytermékekre kivetett minimális uniós jövedéki adó nem segítette elő a fogyasztás visszaszorítását, noha a jelenlegi szabályok jól működnek a tagállami költségvetési bevételek kiszámíthatóságának és stabilitásának szempontjából, olvasható az Európai Bizottság dohánytermékek adóztatásáról szóló jelentésében.
Az EU-ban továbbra is komoly aggodalomra ad okot a dohányzók magas száma, mivel az EU teljes felnőtt népességének 26 százaléka, a 15-24 év közötti fiatalok 29 százaléka dohányzik, emelte ki a jelentés.
A jelentés beszámol arról is, hogy a jelenlegi szabályok nem voltak hatékonyak a dohánytermékek árának uniós harmonizációjában. A dohánytermékek árkülönbsége az egyes tagállamokban arra ösztönözi a dohányosokat, hogy más országokból, ahol olcsóbban hozzájutnak, tömegesen vásároljanak fel dohányárut. A jelentés megjegyzi továbbá, hogy Romániában, Magyarországon, illetve Lengyelországban a dohánytermékek nominális ára alacsony, viszont vásárlóerő-paritás szempontjából sokkal magasabb, mint az uniós átlag.
Az Európai Bizottság értékelése végül rámutat arra, hogy átfogóbb megközelítésre van szükség, amely figyelembe veszi a dohányfogyasztás megfékezésének minden szempontját, beleértve a közegészségügyet, az adóztatást, az illegális kereskedelem elleni küzdelmet és a környezetvédelmi aggályokat.
A 2011-ben elfogadott uniós irányelv szerint, a belső piac megfelelő működése érdekében minimális jövedéki adót kell meghatározni a dohánygyártmányokra. Az irányelv előírja, hogy semleges versenyfeltételeket kell biztosítani, csökkenteni kell a dohánypiacok felosztottságát, és az egészségvédelmi célkitűzéseket kell hangsúlyozni. Kiemeli továbbá, hogy az árak és a jövedékiadó-szintek tekintetében különösen a cigaretta, valamint a cigarettasodrásra szánt dohány tekintetében a tagállamok között jelentős eltérések zavarhatják a belső piac működését. Az adószinteknek a tagállamok közötti bizonyos mértékű közelítése elősegítené a csalás és a csempészet visszaszorítását az unión belül. Az irányelv szerint, a közelítés elősegítené az emberi egészség magasabb szintű védelmét is, mivel az adószint lényeges tényező a dohánytermékek árában, így befolyásolja a fogyasztók dohányzási szokásait.
(MTI)