Meglepő mutatóban is növeltük az előnyünket az uniós átlaghoz képest
Fenntarthatatlan modellt cseréltünk le, Magyarország az innováció élvonalába került.
Habár az orvostudomány jelenleg fejlettebb, mint valaha, még mindig vannak olyan vakfoltok, melyekre a szakemberek is keresik a választ. Számos esetben előfordul az is, hogy az orvos azért nem tud megfelelő kezelést javasolni a beteg számára, mert egyszerűen nincs rálátása arra, hogy mi is történik a beteg testében.
Lehet megtalálták a megoldást erre a problémára?
A Kaliforniai Egyetem mérnökei bemutattak egy technológiai újdonságot, ami nagyban előrelendítené az orvostudomány ezen hiányosságát. Az innováció egy apró, vezeték nélküli implantátum, amelyet az emberi testben lehetne elhelyezni. Célja, hogy a szervátültetésen átesett betegek testében a beültetett szerv egészségét és oxigénszintjét nyomon kövessék.
Az eszköz kisebb, mint egy katicabogár, és tartalmaz egy oxigénérzékelő filmet, egy mikroLED-et és egy optikai szűrőt, melyek együttesen képesek érzékelni a környező szövet oxigénszintjét. A begyűjtött információkat pedig ultrahangos hullámokkal továbbítja egy külső eszközre. Így olyan helyekről is képesek adatokat nyerni, amihez más módon nem férnének hozzá.
A tanulmány készítői már sikeresen tesztelték az eszközt élő juhoknál, és úgy látják, hogy a későbbiekben az átültetett szervek megfigyelése mellett jelentős áttörést jelenthet az implantátum, például a koraszülöttek mentésénél és a rák kezelésénél is.
A tudósok egyébként nem állnak meg itt, tovább szeretnék fejleszteni az eszközt. Egyrészt kicsinyíteni szeretnének rajta, hogy akár laparoszkópos műtéttel is meg lehessen oldani az implantációt, másrészt a testben való hosszútávú túlélését akarják biztosítani.
Emellett pedig további érzékelők kialakítását is tervezik, hiszen, ha már az oxigén mérése lehetséges, akkor lehetne akár pH értéket, glükózt vagy szén-dioxidot is mérni.
Ez a fejlesztés is egy ékes példája annak, hogyha az elektronika, az érzékelőtechnika és a vezeték nélküli kommunikáció ötvöződik, izgalmas és hasznos megoldások születhetnek.
A cikk szerzője Blősz Dalma.