Keményen figyelmeztették Macront, amit csinál, annak nem lesz jó vége (VIDEÓ)
Macronék szerint viszont addig kell támogatni az ukránokat, ameddig csak lehet.
Zeman cseh köztársasági elnök kijelentette, hogy mindenképp Andrej Babišt bízza meg a kormányalakítással, bárhogy is lesz. Babišnak így nem kell megszereznie a Képviselőház többségét?
Október 8-9-én választásokat tartanak a cseh parlament alsó házában, a Képviselőházban. A cseh parlamentnek van felsőháza is, a Szenátus, amely része a törvényhozási folyamatnak, de a kormány elleni bizalmatlansági indítványt a Képviselőházban tárgyalják.
Bár meg vannak a szeptemberi pártpreferenciák, de ezekből még nem világos, hogy ki kivel fog kormányt alakítani. A választások egyértelmű esélyese Andrej Babiš regnáló kormányfő ANO (magyarul igen) mozgalma, 32 százalék körül mérték őket. Nem megszokott a cseh politikában, hogy valaki 8 éven keresztül legyen a politika élvonalában, és még mindig ekkora választói bizalommal bírjon. Négy éve kormányfő, és előtte négy évig pénzügyminiszter volt, tehát a kormány második embere. Az ANO mozgalmat áprilisban 24 százalék alá mérték, innen sikerült felkapaszkodnia.
A második a Spolu (együtt) koalíció, amelyet az ODS (polgári demokraták), a KDU- ČSL (kereszténydemokraták) és a TOP 09 (inkább liberálisok) alkotnak. Szeptemberben 20 százalékra mérték őket, a februári 15 százalékról sikerült feljönniük.
Őket követi a 18 százalékkal a kalózpártnak (Piráti) és a polgármesterek és függetlenek (STAN) mozgalmának balközép koalíciója. Ők inkább lefele szálló ágban vannak, hiszen még februárban 30 százalékos volt a népszerűségük. Igaz akkor még centristáknak tűntek a kalózok, de azóta nyilatkozataikból kitűnt, hogy közel állnak az új radikális baloldalhoz, erkölcsi kérdésekben a liberálisokhoz, gazdaságiakban pedig a szocialistákhoz. Sokan gondolják, hogy a Spolu koalíció kormányozhatna a Kalóz koalícióval, csak hát azok a fránya ideológiai különbségek.
A következő formáció az SPD (Svoboda a přímá demokracie – Szabadság és közvetlen demokrácia), amelynek karizmatikus vezetője Tomio Okamura (japán apától származik). Őket 12 százalékra mérték, viszont többet is elérhetnek, mert a választóik nem szívesen vállalják be a pártszimpátiájukat.
A parlamenti 5 százalékos küszöb körül billeg a történelmi ČSSD (szociáldemokraták), amely egykor a cseh parlament legerősebb pártja volt. Hasonló cipőben jár a kommunista párt, amely idén ünnepelné száz éves fennállását, már ha lesz oka ünneplésre. A harmadik ismeretlen a Přísaha (Eskü), amelyet a szervezett bűnözés elleni egység volt vezetője alapított. Érdekesség, hogy 2013-ban az egységének az akciója buktatta meg a Nečas kormányt, és nyitott utat Babišnak.
A parlamenti küszöb körül imbolygó pártok bejutása adja az igazi bizonytalanságot, hiszen mindhárom párt természetes partnere lehetne Babiš mozgalmának, még a kommunisták is tudnák a koalíción kívülről támogatni.
Viszont Babiš is pont az ő szavazóbázisukra tör, a nyugdíjasokra és a vidéki emberekre. Amennyiben az egyik törpe sem jutna be, Babišéknak még mindig ott lehetne koalíciós partnernek Okumara, és valószínűleg még a többséget is elérnék. Csak Babiš túl jóban van Európa nagyjaival, Macronnal és Merkellel, az ANO az európai liberális frakcióban van, ami nem biztos, hogy ízlene a populistának tartott SPD-nek. A csehek svejki mosollyal konstatálják, hogy a cseh politikum legnacionalistább tagja pont egy japán.
Babiš másik lehetősége, hogy szétverné az ellenzéki koalíciókat, reálisan a polgármesterek lehetnének partnerei, illetve a polgári- vagy a keresztény demokraták. Persze a választásokig ezt a lehetőséget ellenzéki koalíció pártjai kizárják, és Babišt hangzatosan a „történelem szemétdombjára” küldenék, vagy a börtönbe, amihez munícióként a kormányfő dotációs ügyeit használnák.
Persze minden másképp mutat majd, ha lezajlanak a választások. Itt is nagy dilemmája lesz az ellenzéknek, hogy olyan koalícióba ugorjanak, amit szétfeszítenek a véleménykülönbségek, vagy betársulnak inkább Babišhoz, a biztos kormányzati pozíciókba, amely nagy valószínűséggel kitart egy teljes választási cikluson keresztül.
Viszont van még egy megoldás, hogy Babiš a kormányon maradjon, ezt Zeman köztársasági elnök vázolta fel. Kijelentette ugyanis, hogy mindenképp Andrej Babišt bízza meg a kormányalakítással, bárhogy is lesz. Babišnak nem kell megszereznie a Képviselőház többségét, az államelnök ugyanis hagyhatja a lemondása után több hónapot is kormányozni, mivel a cseh alkotmány nem határoz meg határidőket. Majd pár hónap után pedig újra megbízhatja őt a kormányalakítással. Ez a megoldás 2023-ig is fennállhat, akkor fognak új köztársasági elnököt választani a csehek.
(Címlap: MTI/EPA/Ian Langsdon)