Rossz helyen kerestük az életet az űrben: sokkal több bolygó lehet élhető, mint eddig hittük

Még csak elenyésző részét fedezték fel a Naprendszeren kívüli bolygóknak

Régóta foglalkoztatja az emberiséget, hogy van-e élet a világűrben. A földönkívüliek után folytatott kutatás közben eddig több mint 4400 exobolygót fedeztek fel a kutatók. Az exobolygó az extraszoláris bolygók rövidített neve, ami alatt azokat a bolygókat értjük, amelyek a mi naprendszerünkön kívül, tehát idegen csillagok körül keringenek. Talán ma azt gondolnánk, mi sem természetesebb a létezüknél, ami azonban évszázadokon át csak tudományos feltételezés volt, és az első megerősített felfedezésekre csak az 1990-es évek elején került sor. 

A tapasztalatokból indulunk ki: eddig a Föld-szerű bolygókon kerestük az életet

Mivel a Föld az egyetlen olyan hely, ahol biztosan tudjuk, hogy van élet a világegyetemben, ezért a földönkívüliek kutatásában mindig is fontos helyet foglaltak el azok a bolygók, melyek a Földhöz hasonló körülményeket biztosítanak. Azonban ennek a feltételezésnek kissé ellentmond, hogy a tudósok a saját szülőbolygónkon is újabb és újabb olyan területeket, életre alkalmatlannak tűnő tájakat fedeznek fel, ahol bár józan ésszel elképzelhetetlen, mégis burjánzik az élet. Legyen szó a legszárazabb sivatagról, az óceánok sötét és elképesztő mélységű árkairól vagy a sarki jégtakaró alatti fagyos sötét helyekről, mindenhol találhatunk olyan életformákat, amik hatékonyan alkalmazkodtak a barátságtalan feltételekhez és képesek életben maradni. 

Hasonló zord körülményeket akár a Naprendszeren belül is találhatunk, például a Jupiter holdjának, az Európának a jeges óceánjaiban, vagy a Szaturnusz égi kísérőjének, a Titánnak a folyékony metánnal mosott árterein. Amennyiben a földi extrém körülmények kellemes élőhelyet tudnak nyújtani bizonyos fajok számára, talán más bolygók mostoha körülményei is otthon adnak idegen életformáknak. 

A sok kis „Neptunuszra” érdemes most figyelni

Ezt a szempontot figyelembe véve cambridge-i csillagászok egy olyan exobolygótípust határoztak meg, amelyet eddig talán figyelmen kívül hagytak az élet keresése során. Ezek az úgynevezett „mini-Neptunuszok”, amelyek, ahogyan a nevük is mutatja, a mi Neptunuszunk kisebb változatai. A hasonlóságot abban találjuk, hogy ezek is mind vastag légkörrel, kőzet- vagy jégrétegekkel és egyes esetekben vízből keletkezett óceánokkal rendelkeznek. A méretük általában 1,6-3,9-szer nagyobb a Földnél. 

A Hycean bolygókon nem érdemes napozni az óceán partján

A kutatócsoport most ezeknek a „mini-Neptunuszoknak” egy alcsoportját határozta meg, és ezeket nevezték el Hycean-világoknak. Ezek olyan forró „mini-Neptunuszok”, melyeknek hidrogénben gazdag a légköre és hatalmas óceánok találhatóak a felszínükön. Bár ezeken az égitesteken a hőség és a nyomás messze a számunkra kellemes szint feletti, de lehetséges, hogy bizonyos életformák számára ez az ideális környezet. 

Nagyobbak, mint a Föld és sok van belőlük

Egy ilyen Hycean bolygó a K2-18b jelű égitest, amely mintegy 124 fényévre található tőlünk, a lakhatási zónán belül kering a csillaga körül, és 2,6-szor nagyobb méretű, illetve 8,6-szor nagyobb tömegű, mint a Föld. A cambridge-i csillagászok már több éve tanulmányozzák és 2019-ben jelentették be, hogy vízgőzt észleltek a légkörében. Tavaly pedig különböző modelleket futtattak le annak érdekében, hogy meghatározzák pontosabban a légkörének összetételét. Ezek közül néhány modell potenciálisan lakható bolygóként határozta meg az égitestet. 

A K2-18b példájából kiindulva a csillagászok kiterjesztették a keresést más Hycean típusú exobolygók irányába isf. A tudósok szerint ezek az égitestek akár 2,6-szor nagyobb méretűek lehetnek, mint a mi bolygónk, tömegük elérheti a Föld tízszeresét, a légkörük hőmérséklete pedig akár 200 Celsius fokos is lehet. Arra számítanak viszont, hogy ezeken a bolygókon az óceánokban kellemesebbek lehetnek a körülmények, amik akár az életre is alkalmasak. Az előrejelzések szerint

A gyilkos sugárzástól mentes helyek alkalmasak lehetnek az életre

A New Atlas beszámolója szerint a kutatók úgy vélik, hogy ezen a típuson belül is létezhetnek különböző változatok. A „sötét világok” például azok, amelyek meglehetősen közel helyezkednek el a saját csillagukhoz, így az egyik oldalukon szinte örökké éjszaka van, ahol nincsen elviselhetetlen sugárzás, vagyis lehetséges az élet kialakulása. Vagy a „hideg óceáni világok”, amelyek a központi csillagtól elég messze vannak ahhoz, hogy ne érje őket nagy mennyiségű sugárzás, ezért szintén megfelelő környezetet biztosíthatnak az élet kialakulásához. 

A megfelelő vegyületek rendelkezésre állnak

A csillagászok azt gondolják, hogy a Hycean az egyik olyan típusú bolygó, amely ígéretes hely lehet az élet előfordulása szempontjából. Egyrészt azért, mert nagy számban megtalálhatóak az Univerzumban, másrészt valószínűleg rendelkeznek az élethez szükséges olyan fontos vegyületekkel, mint a metil-klorid és a dimetil-szulfid. Ennek kiderítése lesz az egyik feladata a hamarosan útnak induló James Webb űrteleszkópnak. 

Dr. Nikku Madhusudhan, a Hycean bolygókat bemutató tanulmány egyik szerzője elmondta, hogy

Most azonban már úgy gondolják, hogy a Hycean bolygókon nagyobb eséllyel bukkanhatnak az élet nyomaira. 

Ne várjunk a kicsi zöld emberekre, mert lehet, hogy csalódni fogunk

Ahogyan a New Atlas oldalán olvashatjuk, a csillagászok már azonosították a Hycean bolygójelöltek listáját, amelyeket majd a James Webb és más teleszkópok vizsgálhatnak. Ezek mindegyike 150 fényévnél közelebb van, és valamely vörös törpecsillag körül kering. Dr. Madhusudhan biztos benne, hogy amint sikerül bármilyen idegen életformát azonosítani, az azonnal át fogja alakítani a világegyetemben található életről alkotott képünket. Véleménye szerint

Hiszen sosem szabad elfelejtenünk, hogy a természet mindig képes arra, hogy elképesztő meglepetéseket okozzon számunkra. 

(Borítókép: Pixabay/Stefan Widua)