A kormányindoklásban rámutattak, a hazai piac liszt- és búzaellátottsága jó, nincs szükség arra, hogy tovább korlátozzák a kivitelt. Vagyis miután a lisztexport nem veszélyezteti a napi szükségletek ellátását, az aratás előtt pedig fel kell szabadítani a silók kapacitásait, szabad kezet adtak a malmoknak. Kiemelték, hogy az ország hagyományos külföldi vásárlóit is szeretnék megőrizni, már csak azért is, mert
a nyugat-balkáni régióban Szerbia az egyik legnagyobb lisztexportőrnek számít.
A kormányközleményben utalnak arra is, hogy a liszt kiszállítási tilalmának feloldásával az ország több szempontból is gazdasági előnyhöz juthat, hiszen a külföldi igények kielégítésével növelni kell majd a hazai feldolgozóipar kapacitásait, míg a malmok a jelenlegi magas piaci árak mellett olyan forgótőkéhez jutnak, ami az idei búzatermés felvásárlásához szükséges.
A kormány ezúttal csak a liszt kivitelére vonatkozóan vonta vissza az ideiglenesen meghatározott kvótákat, a többi alapélelmiszerre vonatkozó korlátozás ezután is érvényben marad.
A szerb kormány március 10-én tiltotta meg a búza, a liszt, a kukorica és az étolaj kiszállítását, tartva az ukrán háború okozta következményektől. Ezt követően enyhítve a korábbi rendelkezésen, április 21-én havi kvótákat határozott meg, korlátozva a exportált mennyiséget (április 30-án növelte a kvótát). És bár a kormány a lakosság élelmiszerellátását kívánta ezzel biztosítani, a malmok mintegy 40 ezer tonna liszt eladásának lehetőségét szalasztották el (ez az országos lisztkiszállítás két hónapi átlaga), illetve 17 millió euró keresettől fosztotta meg őket a kormány, mondta a szerbiai Beta hírügynökségnek Zvdravko Šajatović (Zdrávkó Sájátovity), az egyik szerbiai malomegyesület, a Žitounija (Zsitounija) igazgatója.
Šajatović kiemelte, a kormány a döntését azzal magyarázza, amivel ők érveltek a kiszállítási tilalom bevezetésekor. Már akkor tudni lehetett, hogy nincs szükség ilyen intézkedésekre, hiszen az ország rendelkezett kellő mennyiségű tartalékkal. Amíg a malmoknak veszteséggel kellett számolniuk, a márciusi kormánydöntés miatt olyan liszt maradt raktáron, amire Szerbiának nem is volt igazán szüksége.
Šajatović szerint,
több piacot is elveszítettek az elmúlt két hónapban, és csak reménykedni tudnak, hogy az észak-macedóniai és a montenegrói vásárlóik újra tőlük veszik majd a lisztet.
Szerbia szomszédai ugyanis a kiszállítási tilalom után Bulgáriától vásárolták a szükséges lisztmennyiséget.