Nőtt a foglalkoztatottak száma, alacsony a munkanélküliségi ráta
2022. augusztus 25. 09:07
A júliusi adatok alapján 4 millió 714 ezer volt a foglalkoztatottak száma Magyarországon, a munkanélküliségi mutató pedig alacsony az egy évvel ezelőttihez képest. A Makronóm Intézet prognózisa szerint az utóbbi egyelőre nem is fog nőni.
2022. augusztus 25. 09:07
p
18
0
15
Mentés
Elemzőnk: Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője
Minden szegmensben nőtt a foglalkoztatottsági mutató
A Központi Statisztikai Hivatal összesítéséből kiderül: idén júliusban a 15–74 éves foglalkoztatottak létszáma 4 millió 714 ezer fő volt. 2022 május–júliusban az egy évvel korábbihoz képest 52 ezerrel többen, 4 millió 699 ezren rendelkeztek munkahellyel. Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője rámutatott: az éves alapú 52 ezer fős bővülés a háromhavi mozgóátlag szerint az elsődleges munkaerőpiacon és a külföldön dolgozók számának növekedéséből adódik. A közfoglalkoztatottak száma több mint 11 ezer fővel csökkent. Míg a hazai munkaerőpiacon 57 ezerrel, a külföldin hatezerrel dolgoztak többen.
A férfiak esetében 14 ezer fővel, míg a nők esetében 27 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma – ez az előbbiek tekintetében 74,4 százalékos, utóbbiaknál 69,7 százalékos foglalkoztatottsági mutatónak felel meg. A 15–24 éves fiatalok korcsoportjában a foglalkoztatottak száma 267 ezer fő volt, foglalkoztatási rátájuk nem változott, 27,2 százalékon áll.
Alacsony munkanélküliség
Júliusban 173 ezer munkanélkülit tartottak nyilván, a munkanélküliségi ráta így 3,5 százalék volt. Ha a május-júliusi időszakot nézzük, a munkanélküliek létszáma 160 ezer volt, ami 3,3 százalékot tett ki. Regős Gábor elemzésében kiemelte: „a havi adatok romlásában szerepe lehetett a kedvezőtlenebbé váló gazdasági környezetnek, azon belül is elsősorban az orosz-ukrán háborúnak és az energiaárak robbanásának. Ugyanakkor a háromhavi mozgóátlagban még havi alapon sem látszik csökkenés, azaz a mai adatokból hosszú távú következtetést még nem lehet levonni a következő hónapok tendenciájára vonatkozóan”.
A Makronóm Intézet szakmai vezetőjének prognózisa szerint azonban a következő időszak munkaerőpiaci folyamatai szempontjából
kritikus tényező lehet a növekvő infláció következtében mérséklődő kereslet, az energiaárak robbanása miatt emelkedő termelési költségek, az orosz-ukrán háború és annak szankciós hatásai.
„Ugyanakkor az egyre jelentősebbé váló munkaerőhiány nyomán a munkanélküliségi rátában jelentős növekedésre egyelőre nem számítunk, hiszen a gazdaságban jelentős mennyiségű szabad álláshely áll rendelkezésre. A vállalkozások beruházásai pedig – ideértve az elmúlt időszakban bejelentett nagyberuházásokat – hozzájárulnak új munkahelyek létrejöttéhez” – fogalmazott.
A statisztikai hivatal ma reggeli előzetes adatai szerint éves alapon 1,7 százalékkal nőtt a magyar GDP, míg negyedéves alapon 0,8 százalékos volt a bővülés ez év első három hónapjában a szezonálisan és naptárhatástól kiigazított adatok alapján. Az elemzői várakozásoknál érdemben kedvezőbbek a számok – véli a Makronóm Intézet elemzője. Az év egészében 2,8 százalékkal növekedhet a gazdaság.
Április 18-án a Bálna Honvédelmi Központban az MBH Makronóm Makroverzum rendezvénysorozat keretében ezúttal a magyar ESG mint találkozási pont témaköre került terítékre. Az esemény panelbeszélgetésein a téma neves szakértői mondták el gondolataikat a jóllét fenntartható növelése, a zöldfinanszírozás jövője, valamint a vállalati ESG-megoldások kapcsán.
A hazai ESG-törvény kapcsán kiemelt cél a fokozatos bevezetés, hogy a kkv-knak legyen idejük felkészülni az új adatszolgáltatási kötelezettségre – mondta Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára az MBH Makronóm Makroverzum konferencián. A szimpóziumon – amely a fenntarthatóságot és az ESG-t állította fókuszba – György László kormánybiztos hivatalosan is bemutatta a jelenlegi, kizárólag GDP-alapú gazdaságifejlettség-mérés pontosabb alternatíváját, a Harmonikus Növekedési Indexet. Puskás András, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese kifejtette, hogy az ESG-törvény keretet ad a közös fenntarthatósági célok eléréséhez és elősegíti a zöld finanszírozás térnyerését.
A francia elnöki palotában adott díszvacsorán a kínai elnök mellett feszített a francia politikai és gazdasági elit, a szerdai budapesti vizitet azonban már előre megbélyegezte a nyugati sajtó.
p
1
15
60
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 15 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Hányan vannak olyan katások, akik nem találnak maguknak kibírható alternatívát?
Az ügyvédek, akik nonszensz, hogy eddig katások voltak?
A futárok, akiknek találtak a cégeik kedvező megoldásokat?
A szakik, akik túlnyomórészt katásként se adtak számlát?
A művészek, akiknek ott az ekho?
Én egyik körbe se tartozom, katás voltam, átalányadózóként kb. jövő februárig havi 83 ezer forintot kell fizetnem az eddigi 50 ezer helyett. Micsoda dráma. Vagyok annyira európai, hogy ne a balkáni adóelkerülésen járjon az eszem.
Ez igaz, de nagy a kitettségünk.
A nagy vállatok - akiknél a foglalkoztatás zöme zajlik - nem magyar kézben/tulajdonban vannak.
Azonnal megváltozik ez a viszonylag elfogadható foglalkoztatást mutató adat, ha elmennek az országból bármely ok(o)kból...
Nem tudjuk - hiába a sok magyarázkodás, és időnként bünti - a globális gazdaságot nem tudjuk "kardélre" hányni. Magyaros virtussal sem...sőt...