Menekülnek a német cégek Európából – teljes leépülésre figyelmeztetnek a kínaiak

Veszélyben a német ipar 

Nemrég számolt be arról a CNN gazdasági rovata, hogy az egekbe ugrott energiaárak miatt komoly veszélybe került a német ipar, amely az Európai Unió legnagyobb gazdaságának motorját alkotja, és az ország gazdasági kibocsátásának több mint ötödéért felelős. 

A portál szerint más nagy gazdaságokhoz hasonlóan már Németországban is egyre gyakrabban felmerül egy mély recesszió valószínűsége, ami az ország 7,5 millió embert foglalkoztató ipari szektorának szélesebb körű hanyatlását vetítheti előre.

Annak ellenére, hogy a tél előtt a németek sikeresen töltötték fel gáztárolóikat, a magas energiaköltségek továbbra is növelik a fogyasztói árak inflációját (CPI), amely szeptemberben 10 százalékra ugrott.

A CNN elemzése szerint a régebben megszokott orosz gázellátás hiányában az ország 

még akkor is, ha a háztartásoknak és a vállalkozásoknak sikerül visszafogniuk fogyasztásukat.

Az amerikai hírportál kiemeli, hogy Németországban már azért is aggódnak, hogy egyes vállalatoknak nem sikerül túlélni a válságot – egyre többen csökkentik a termelést, míg néhányan alkalmazottakat bocsátanak el, mások pedig tevékenységük egy részét külföldre helyeznék át. 

Ezek, a tőkeerős multinacionális cégekkel ellentétben, gyakran családi vállalatok és mélyen beágyazottak a helyi közösségükbe, ezáltal kevésbé képesek menedzselni az energiaársokkokat, mint az ipari gigászok, írja a CNN. 

Bizonytalan válaszok  

A vészhelyzetre reagálva a Scholz-kormány úgy döntött, hogy Németország kivásárolja magát a válságból egy 200 milliárdos rezsicsökkentésre szolgáló hitel keretében, amely hallatán nagy, általunk is többször megírt botrány tört ki Európában. 

A sok uniós tagállam által vitatott döntés nagy valószínűséggel azért születhetett, mivel a német kancellár hivatalba lépése után tavaly decemberben egészen egyszerűen nem volt felfegyverkezve egy alternatív forgatókönyvvel, már ami az orosz energiahordozók elapadása esetén léphetne életbe.  

Márpedig, ha a kormányfő 200 milliárd eurós válságterve balul sül el, az nem csak az ő politikai pályáját törheti derékba, de az egész német gazdaságot – ezáltal pedig sok európai gazdaságot is –  magával ránthatja, írta meg nemrég a Makronóm. 

Válságkezelés = költözzünk külföldre?

A magas energiaárak és a Scholz-kabinet (és az Unió) nem túl biztató válságkezelése arra kényszerítette az európai vállalatokat, hogy drasztikus lépéseket tegyenek a válság leküzdése érdekében. 

A Prysmian például, a világ egyik legnagyobb kábelgyártója, a tavalyi év elején kivonta a termelést Németországból, és Magyarországra, illetve Csehországba helyezte át költségmegtakarítás címén, miközben a német BASF és a norvég Yara International – két vegyipari óriás – a magas gázárak miatt csökkentette az ammónia – a műtrágya kulcsfontosságú összetevőjének – termelését a kontinensen, hiszen ez a termelés igen energiaigényes.

Továbbá az Aldel nevű holland alumíniumgyártó is közölte, hogy leállítja elsődleges alumíniumgyártását, ez esetben a megugró áramárak miatt, hiszen az alumínium termelés is igen energiaintenzív folyamat.

A Xinhua kínai hírügynökség például arról számol be, hogy az Európából kiáramló és az Egyesült Államokba irányuló beruházások aránya a magas energiaárak miatt jelentős növekedést tapasztalt az utóbbi időben. 

Csupán négy nagyvállalat, a Lufthansa, a Siemens, az Aldi és a Fresenius egészségügyi cég,közösen 300 millió dollárt (közel 129 milliárd forintot) fektettek be Oklahoma-államba. Közben Volkswagen már júniusban lefektette egy új akkumulátor kutatóbázis alapjait Tennessee-ben, és 7,1 milliárd dollárt (több mint 3000 milliárd forintot!) költött beszállítói partnerségekre Észak-Amerikában 2027-ig. A kínai portál anyaga hozzáteszi, hogy a Mercedes-Benz és a BMW is hasonló nagyberuházásokat hajtott végre Észak-Amerikában. 

Ezen túlmenően a Bayer 100 millió dollárt (43 milliárd forintot) fektetett be egy bostoni biológiai-technológiai központba, az Evonik Industries AG vegyipari csoport pedig innovációs központot hozott létre Pennsylvaniában, és több mint 200 millió dollárt (86 milliárd forintot) szánt egy indianai gyártóbázisra. 

Mindez nem túl meglepő, hiszen ahogyan azt a Makronóm korábban is megírta:

hogy hazájába vonzza az európai és különösen német vállalatokat, adókedvezményeket, de még nyersanyagokat is kínálva nekik.  

A Xinhua szerint számos szakértő figyelmeztetett arra, hogy az elhúzódó energiaválság véglegesen tönkreteheti Európa ipari szerkezetét, míg az európai vállalatok leállása és külföldre vándorlása súlyos döntéshozói aggodalmat vált ki, előre vetítve a kontinens teljes ipari leépülését.

(Fotó: Pixabay)