Lengyelország forgatókönyv szerint halad: USA, Dél-Korea. Jöhet Franciaország.
Lengyelország azok közé az EU-s tagállamok közé tartozik, amelyek a leghangosabban követelték az orosz energiahordozókra kivetett szankciókat, de a legkevésbé voltak felkészülve arra, mi történik a saját energiaellátásukkal azok hiányában.
A szénerőművekre támaszkodó ország az egyetlen a régióban, amely nem rendelkezik atomerőművel, érthető hát, hogy a kormány hosszú távon az atom- és a szélenergiában látja a megoldás kulcsát. Az átállásra egyébként évtizedek óta készülnek, az orosz-ukrán háború azonban most lépéskényszerbe hozta a lengyel kabinetet, hogy villámgyorsan megtalálja a szén kiváltására alkalmas alternatív energiaforrásokat.
Mateusz Morawiecki szeptemberben jelentette be a nukleáris erőművek projektjére vonatkozó elképzeléseket. Többek között azt, hogy
Ám mivel Lengyelország nukleáris kapacitási igénye az eredetileg tervezett 9 gigawattot immár jócskán meghaladja, nem tartja kizártnak, hogy többféle technológiát fognak vásárolni. Ezért az összes ország, amellyel jelenleg tárgyalnak, befektetési partner lehet az erőmű-projektben.
Az „összes ország” akkor az Egyesült Államokat, Dél-Koreát és Franciaországot jelentette, és úgy tűnik, a kormányfő nem a levegőbe beszélt. Lengyelország néhány nappal ezelőtt jelentette be, hogy az első atomerőművet az amerikai Westinghouse fogja felépíteni. Rövid időre rá újabb bejelentés érkezett, ezúttal a második erőmű építése kapcsán.
amely a Varsótól 230 kilométerre lévő Patnowban kezd bele az építkezésbe.
Amennyiben Morawiecki ennyire tartja magát az általa vázolt forgatókönyvhöz, a harmadik erőmű kapcsán francia érdekeltségek várhatóak: az Électricité de France ajánlata mindenesetre ott hever a kabinet asztalán.
Fotó: 123rf
A magyar gazdaságpolitikai stratégia hangsúlyos eleme a középosztály folyamatos bővítése. Ennek jelentőségéről és a magyar modell filozófiai hátteréről is beszélgettünk György László gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért felelős kormánybiztossal a napokban megjelent könyve kapcsán.
Sőt, a lengyel kormányfő szerint Lengyelország „a migrációs csomag kedvezményezettje lesz”.
Szándékosan szervezte a templomi menet útjába megmozdulását Magyar Péter, aki szidalmazta az Európai Borlovagrend menetét.
Ugyanakkor nem akarnak német atomenergiát.
Még meg sem száradt a tinta az olaszországi egyezségen, amit a G7-országok a karbonszűrő nélküli szénerőművek 2035 végéig történő kivezetéséről kötöttek, az olaszok máris jelentősen megnehezítenék a vállalások teljesítését azzal, hogy megtiltanák a nagy napelemparkok telepítését a mezőgazdasági területeken.
Nagy kérdés, mit szól ehhez Donald Tusk.
Halálával Irán még nehezebb helyzetbe került: a vallási és politikai elit is új vezetőt kell találjon.
Az európai baloldal elégedetlen Brüsszel gazdaságpolitikájával és a magyar utat járná.
