Padlón a munkanélküliség, a foglalkoztatás historikusan magas

2022. november 25. 09:33

Csökkent a munkanélküliség 10 ezer fővel, ezzel párhuzamosan növekedett a foglalkoztatottság a KSH adatai szerint, ami azt jelenti, hogy az energiaválság a magyar foglalkoztatásban egyelőre nem érezteti hatását.

2022. november 25. 09:33
null

Elemző:
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője
Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője

A munkanélküliek száma 2022 októberében 176 ezer fő, a munkanélküliségi ráta pedig 3,6 százalék – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal friss elemzéséből. A 15–74 éves munkanélküliek száma 10 ezer fővel, 174 ezer főre, míg

a munkanélküliségi ráta 0,2 százalékponttal, 3,6 százalékra csökkent

2022. augusztus–októberben az egy évvel korábbihoz képest. A férfiak körében a munkanélküliek száma 93 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,1 százalékponttal, 3,6 százalékra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 81 ezer főt tett ki, a munkanélküliségi ráta pedig 0,6 százalékponttal, 3,5 százalékra mérséklődött.

A 15–24 éves munkanélküliek száma 32 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 3,4 százalékponttal, 10,3 százalékra mérséklődött, ennek ellenére az összes munkanélküli 18,4 százaléka közülük került ki. A 25–54 éves korosztály 3,2 százalékos munkanélküliségi rátája nem változott, míg az 55–74 éveseké kismértékben (0,1 százalékponttal), 2,8 százalékra emelkedett. A munkakeresés átlagos időtartama 9,1 hónap volt, a munkanélküliek 32,1  százaléka legalább egy éve keresett állást.

Október végén az egy évvel korábbihoz képest a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 4,3  százalékkal, 236 ezer főre csökkent.

A foglalkoztatottság még magasabbra kúszott

Ezzel párhuzamosan októberben a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 705 ezer fő volt, 17 ezerrel több, mint egy éve – írja a KSH. Míg

a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 35 ezerrel és a külföldön dolgozóké 16 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 14 ezerrel csökkent.

A 15–64 évesek közül 4 millió 601 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,7 százalék volt. A férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma lényegében nem változott, 2 millió 435 ezer főt tett ki, foglalkoztatási rátájuk 79,0 százalék volt. A nők esetében a foglalkoztatottak létszáma 25 ezerrel, 2 millió 166 ezer főre, a foglalkoztatási ráta 1,2 százalékponttal, 70,3 százalékra emelkedett. A KSH adatai szerint a fiatalok (15–24 éves) korcsoportjában a foglalkoztatottak száma 278 ezer fő volt, foglalkoztatási rátájuk 0,6 százalékponttal, 28,3 százalékra emelkedett. Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta 0,5 százalékponttal, 88,3 százalékra, míg az idősebb (55–64 éves) korosztályban 2,4 százalékponttal, 66,3 százalékra emelkedett.

Maradt a munkaerőhiány, nőhetnek a bérek

Az októberi adatok nem hoztak érdemi változást a munkaerőpiacon, az energiaválság a magyar foglalkoztatásban egyelőre nem érezteti hatását.

A foglalkoztatási szint továbbra is historikusan magas, meghaladja a 4,7 millió főt,

míg a munkanélküliségi ráta az előző havi kismértékű növekedés után visszakorrigált a 3,6 százalékos szintre. Azaz a gazdaságot továbbra is munkaerőhiány jellemzi, ami hozzájárulhat a bérek további emelkedéséhez – fogalmaz Regős Gábor. A Makronóm Intézet szakmai vezetője szerint a magyar munkaerőpiaci helyzet tehát továbbra is kedvező, hiszen az Európai Unió munkanélküliségi rátája meghaladja a 6 százalékot. Ugyanakkor a régiós országok közül két esetben(Csehország, Lengyelország) még a magyarnál is kedvezőbb adatokat, 3 százalék alatti munkanélküliségi rátákat látunk. A havi adatokat tekintve azonban az látszik, hogy a foglalkoztatás növekedése megállt, úgy tűnik, hogy a mostani helyzetben innen már nagyon nehezen bővíthető a foglalkoztatottak száma, amelyet hosszabb távon a demográfiai folyamatok is nehezítenek.

Regős Gábor úgy látja, a három hónapos mozgóátlagot tekintve elmondható, hogy a foglalkoztatás éves szinten 37 ezer fővel nőtt, amely a bővülés lassulását, a foglalkoztatás tetőzését mutatja. Az egy évvel korábbihoz képest növekedett az elsődleges munkaerőpiacon és a külföldi telephelyen dolgozók száma, míg a közfoglalkoztatottaké csökkent. Ez azt is jelenti, hogy a külföldi munkavállalás a koronavírus okozta átmeneti javulás után ismét problémát okoz, azaz

a munkaerőért való nemzetközi verseny az energiaválság ellenére sem tűnt el.

A foglalkoztatás növekedésében jelentős szerepe van az 55-64 évesek bővülő foglalkoztatásának, amely részben a munkaerőhiánnyal, részben a nyugdíjkorhatár fokozatos kitolásával áll összefüggésben. 

A szakértő szerint a következő időszak munkaerőpiaci helyzetét az energiaválság alakulása, a gazdasági teljesítmény visszaesése határozza majd meg. Ugyanakkor a még mindig jelen lévő munkaerőhiány némi reményt is ad, hiszen egyrészt rendelkezésre állnak szabad álláshelyek, másrészt a munkavállalók leépítését jól meg kell gondolni, hiszen a későbbiekben nem biztos, hogy lesz munkavállaló, aki az ismételt konjunktúra idején pótolja őket. Azaz a vállalatvezetőknek hosszú távon is kell gondolkodniuk, amikor a munkaerő megőrzéséről vagy elbocsátásáról döntenek.

A magyar munkaerőpiac továbbra is stabilan erős számokat produkál

Továbbra is csúcson a foglalkoztatottság, a hazai elsődleges munkaerőpiacon 35 ezer új munkahely jött létre egy év alatt, a közfoglalkoztatottak létszáma 14 ezer fővel csökkent, a külföldre ingázók száma pedig 16 ezerrel volt több az előző év azonos időszakához képest, így augusztus-október átlagában a teljes foglalkoztatotti létszám 4 714 ezer fő volt. A legutolsó hónapban a 15-74 éves népesség 66.7 százaléka volt jelen a munkaerőpiacon, a szezonálisan összevethető tavalyi év azonos hónapjában mért 66.4 százalékos aktivitási rátával szemben. Ugyanebben a hónapban a nemzetközi statisztikai módszertan szerinti munkanélküliségi ráta 3.6 százalék volt, az előző havi 3.8 százalékot követően, és az előző év azonos hónapjában mért 3.9 százalékos szint után - írja Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője. A szakértő rámutat, 2022 októberében a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében 235,6 ezer álláskereső szerepelt, ami kismértékű emelkedést jelent a nyárhoz képest, de továbbra is alacsony. Az előző év azonos időszakának adatához viszonyítva ez az érték több mint 10 ezer fővel kevesebb.  A tárgyhónapban összesen 33,2 ezer álláskereső kérte nyilvántartásba vételét az illetékes járási hivatalnál, amelyből az első alkalommal regisztrálók aránya 11,0 százalékot tett ki. Az új belépők száma az előző év azonos időszakához képest 0,1 százalékkal csökkent.

2022 októberében a munkaadók összesen 25,5 ezer üres álláshelyet jelentettek be, így összességében a hónapban 92,2 ezer álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből a hónap végére 67,1 ezer maradt betöltetlen, az előző havi 66,7 ezer után. 2022 III. negyedévében továbbra is növekvő képet mutatott a hazai munkaerőpiac szektoriális bontásban is. A mezőgazdaságban 1 ezerrel, a feldolgozóiparban 3 ezer fővel, a közszolgáltatások esetében pedig 2 ezer fővel csökkent a létszám, míg az építőiparban 7 ezer fővel, a piaci szolgáltatások területén pedig 41 ezerrel nőtt a foglalkoztatotti létszám.

A magyar munkaerőpiac továbbra is stabilan erős számokat produkál,

a negatív belső és külső tényezők egyelőre nem gyakoroltak hatást, a munkaerőpiaci feszesség továbbra is a csúcs közelében van, a betöltetlen álláshelyek száma alapján továbbra is erős kereslet mutatkozik a munkaerő iránt - mutat rá Horváth András hozzátéve, az ukrajnai háború, az európai energiaválság, a kamatemelések reálgazdasági hatásai és a globális recessziós előjelek egyelőre nem vagy csak mérsékelten fejtették ki a hatásukat, ami kedvező hír a hazai piac ellenállósága szempontjából. Azonban a következő időszakban egy bekövetkező európai recesszió esetén csökkenhet a munkaerőpiaci feszessége, elsősorban a betöltetlen álláshelyek visszaesésén keresztül, amely óvatosság már most is érezhető a vállalatok részéről.

Várakozásunk szerint idén 3.7 százalék lehet az éves munkanélküliségi ráta, jövőre pedig 3.9 százalék lehet az átlagos ráta,

de a globális környezet hatásai miatt az utóbbinál erősebb a bizonytalanság. A továbbra is érzékelhető mértékű munkaerőkereslet egyben igazolja az aggodalmakat az egyre erősebb inflációs kockázatokról is, mivel a munkaerőpiaci feszesség jelenlegi szintje illetve az inflációt lekövetni igyekvő évközi béremelések az amúgy is gyors bérnövekedés ütemét még tovább gyorsítják, pluszban hozzáadódva az elszabaduló energia- és alapanyag költségekhez. Az ár-bér spirált megakadályozni igyekvő jegybankok kamatemelései láthatóan még nem fejtették ki hűtő hatásukat a munkaerőpiacokra a fejlett gazdaságokban, azonban mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy a munkaerőpiacok reakcióideje kifejezetten lassú, a beálló reálgazdasági illetve pénzügyi piaci változások több negyedéves késéssel jelenhetnek meg a munkaerő keresletében - mutat rá a szakértő. 

Látványos munkanélküliség növekedésre azonban nem számítunk a jelenleg legvalószínűbb forgatókönyvek alapján, így a kereslet némi csökkenése mellett is igaz marad, hogy a foglalkoztatható állapotban lévő hazai munkaerő mennyisége a végéhez közelít, vagyis jelenlegi állapotában a teljes foglalkoztatottság közelében áll a piac. Így a vállalatok továbbra is a hatékonyság, a képzés és a termelékenység növelésének irányában kereshetik a megoldást, továbbá az energia- és egyéb költség megugrása is a hatékonyság növelésének irányába tereli a vállalatokat, ami pozitív fejlemény a teljes nemzetgazdaság globális felzárkózása szempontjából.

Összesen 1 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!