Nőtt az export értéke októberben

A kivitel értéke 12 milliárd 365 millió eurót (5132 milliárd forintot), a behozatalé 13 milliárd 375 millió eurót (5525 milliárd forintot) tett ki – írja a Központi Statisztikai Hivatal. A termék-külkereskedelmi hiány 1 milliárd euró (392 milliárd forint) volt. Ez a tavalyi év hasonló időszakához képest növekedés, az export euróban számított értéke 21, az importé 26 százalékkal emelkedett. A KSH adatai szerint a kivitel 78, a behozatal 65 százalékát az EU tagállamaival (EU27_2020) bonyolítottuk le.

A vártnál jobb adatok jöttek

„A várakozásoknál kisebb, 1009 millió euró hiány keletkezett a külkereskedelemben októberben, meghaladva a szeptemberi 745 millió hiányt, de lényegesen mérséklődve az augusztusi rekordmértékű, 1580 millió euró deficitet követően” –- írja Suppan Gergely. A Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője szerint az ipari termelés és az ipari árak növekedésének köszönhetően erőteljesen, 21 százalékkal nőtt az export euróértéke, ugyanakkor a drámaian dráguló energiaárak miatt 25,7 százalékkal nőtt az import euróértéke. Ennek megfelelően a külkereskedelmi egyenleg 588 millió euróval romlott az egy évvel ezelőtti, 421 millió euró deficithez képest. Az első tíz hónapban 19,9 százalékkal nőtt az export, míg 29,5 százalékkal az import euróértéke, ennek megfelelően 8834 millió euróval romlott a külkereskedelmi egyenleg, így 6809 millió euró hiányt mutatott az egy évvel ezelőtti, 2024 millió euró többlettel szemben.

Az energiahordozók és más nyersanyagok árainak drasztikus emelkedése szignifikánsan rontja a cserearányokat, amit csak kismértékben ellensúlyozhat a nemzetközi piacokhoz képest olcsóbb orosz olajár –- véli Suppan Gergely hozzátéve, az energiaegyenleg önmagában 7,675 milliárd euróval járult hozzá a külkereskedelmi mérleg romlásához az első kilenc hónapban, azaz a romlás szignifikáns részéért, 87 százalékáért felelős. Az elemző úgy látja, az Oroszország elleni szankciók és ellenszankciók, valamint az ukrajnai háborús helyzet miatt visszaesik az oda irányuló export, bár ennek nagy részét más piacokra lehet irányítani. Összességében tehát jelentősen rontja a külkereskedelmi egyenleget. Az exportpiaci kilátásokat pedig az energia- és élelmiszerárak által vezérelt meredek infláció miatt a külpiacainkon csökkenő reáljövedelmek és vásárlóerő is ronthatja. 

A beruházások és a fogyasztás lassulása miatt a külkereskedelmi egyenleg romlásának mérséklődésére számítunk a következő hónapokban, amit az ellátási problémák, a chiphiány fokozatos enyhülése, valamint új termelőkapacitások üzembe helyezése is támogathat az export javulásának köszönhetően. A háború és a gázárak elszállása miatt azonban idén a várakozásunk szerint 8-8,2 milliárd euró hiányba fordulhat a külkereskedelem a tavalyi 1,62 milliárd euró többlet után. A kivitel kilátásait lényegesen ronthatja, hogy a drasztikusan dráguló energia és élelmiszerárak a főbb felvevőpiacainkon jelentősen ronthatják a vásárlóerőt. A külkereskedelmi mérleg többletének csökkenését ugyanakkor nagyrészt a cserearányok energia- és nyersanyagárak miatti markáns romlása okozza. Mindezek hatására jelentős bizonytalanságok övezik a külkereskedelmi teljesítményt, azonban új kapacitások kiépülésével a következő években újra javulhat a külkereskedelem egyenlege.

(Fotó: 123RF)