Novemberben még csak tízezerről volt szó, de a Big Tech vállalatok mélyrepülése egyre drasztikusabb döntéseket követel.
Az elmúlt esztendő egyértelműen katasztrofálisan sikerült a Big Tech cégeknek. A gigászok mindannyian a makrogazdasági nehézségekre mutogattak, amikor sorban elkezdték bejelenteni a tömeges elbocsátásokat. Ki így, ki úgy reagálta le saját döntését: Elon Musk vállvonogatva, Zuckerberg kezét tördelve, az Amazon pedig az elhibázott létszámnövelésre hivatkozva.
Tény, hogy az Amazon némileg túlvállalta magát, amikor a járvány idején akkorára hizlalta a munkavállalói létszámot, amellyel a vírusriadó végén – a vásárlói szokások visszarendeződésével – már nem tudott mit kezdeni. A vállalat a világ ötödik legnagyobb munkáltatójaként 1,5 millió alkalmazottat foglalkoztatott, ám a tavalyi év tőzsdei bedőlései (az Amazon esetében ez 40 százalékos értékvesztést jelentett) teljes újragondolásra késztette a vezetőséget.
A hatalmas létszámhoz képest a novemberben bejelentett 10 ezer fős elbocsátás valóban nem látszik erősnek, ám a vállalat jól láthatóan nem csak a HR területén, hanem minden szegmensben költségfaragásba kezdett. Az Alexa-projekt büdzséjének megnyirbálása, az újabb raktárok megnyitásának elhalasztása, a létszámstop bevezetése, az egyes kísérleti vagy folyamatban lévő fejlesztési programok befagyasztása mind megelőzték a humán munkaerő létszámának drasztikus csökkentését.
A kirúgottak száma azonban így sem volt elegendő, Andy Jessy vezérigazgató végül a múlt héten bejelentette, hogy a korábban beígért 10 ezer helyett 18 ezer főt bocsátanak el a vállalattól, „követve az éves terveket”. A kirúgások alapvetően a kiskereskedelmi és a HR-részleget érintik a már említett virtuális asszisztens, az Alexa-projekt mellett – utóbbi az elmúlt években egyébként is több mint 5 milliárd dolláros veszteséget okozott a vállalatnak, így az elbocsátottak száma is jelentős, kétezer fő feletti lesz.
Az Amazon január 18-án kezdi meg a megbeszéléseket az érintett alkalmazottakkal, akiknek végkielégítést, átmeneti egészségügyi hozzájárulást biztosít, és egyben igyekszik nekik új munkahelyet is találni.
A tőzsde már korántsem érzelmi alapon működik, így
a részvények majdnem 2 százalékot ugrottak a leépítések bejelentése után.
Fotó: 123rf
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Andrij Lunyin parádézott.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Home office, remote, hibrid munkarend, a covid előtt ezek sokaknak ismeretlen fogalmak voltak, mostanra a munkahelyek alapjait képezik.
Januárban 77 ezer forinttal emelkedett a bruttó átlagkereset, ami így már 605,1 ezer forintra rúg. Ennek nettó értéke 400 ezer forint felett van, miközben a reálkereset értéke ismét 10,4 százalékkal nőtt, derült ki a KSH friss kereseti adataiból.
Ukrajna azonban vészesen fogy a hadieszközökből és fegyverekbőlUkrajna azonban vészesen fogy ki a hadieszközökből és fegyverekből.
Aggasztó az ukrán katonák morálja, ami Zelenszkij szerint az online szerencsejátékoknak és a vele járó anyagi veszteségnek is köszönhető. Az elnök levélben kérte a Google-t és az Apple-t, hogy Ukrajna területén távolítsa el a kaszinóalkalmazásokat a szolgáltatásaik közül.
