Íme a mesterségesintelligencia-verseny lehetséges nyertesei

Az utóbbi időben nagyon népszerűek letttek a különböző chatbotok. A ChatGPT tavaly novemberi berobbanása után több vállalat és ország követte az OpenAI példáját, és fogott bele saját projektjébe.

Ezekről a nagy nyelvi modellekről érdemes tudni, hogy hatalmas, emberi ésszel szinte felfoghatatlan mennyiségű adatból dolgoznak. Az alábbi ábra megmutatja, hogy a legnépszerűbb nyelvi modellek alkotói melyik évben dobták piacra a terméküket és hogy azok mennyi adatból gazdálkodnak.  

Érdemes megfigyelni, hogy a sárga és narancssárga gömbökből van talán a legtöbb az ábrán, tehát mennyiségben a Google és Kína vezeti a mezőnyt. Azonban nem feltétlenül a mennyiség dönti el, hogy melyik vállalat vagy ország igazán eredményes. Tekintsük át, hogy hol hibázhatott e kettő a mesterségesintelligencia-versenyben. 

A Google elkésett, Kína alapvetően hátránnyal indult

A fenti ábrán az is megfigyelhető, hogy a Google igencsak elkésett az OpenAI-hoz képest, és ezért valójában maga a vállalat felelős. Ahogyan a Makronóm már korábban beszámolt róla, 2018 körül Daniel de Freitas, a Google korábbi kutatómérnöke egy mesterségesintelligencia-mellékprojekten kezdett dolgozni. A célja az volt, hogy egy olyan csevegőbotot hozzon létre, amely az emberhez hasonlóan kommunikál.

Végül De Freitas és Shazeer létrehozta a Meenát, a chatbotot, amely képes volt filozófiáról vitatkozni, tévéműsorokról beszélgetni, sőt viccelődött is. Úgy vélték, hogy Meena gyökeresen megváltoztathatja az emberek online keresési módját – mondták el a Journalnak az egykori kollégák.

A chatbot fejlesztése közben azonban zsákutcába jutottak a mérnökök, miután a Google vezetői szerint az nem tartotta be a mesterséges intelligenciára vonatkozó biztonsági előírásokat. A vezetők többször is elutasították a két mérnök kérését, miszerint teszteljék azokat, majd a csevegőfunkciót adják hozzá a Google-asszisztenshez.

Ez tehát azt jelenti, hogy a Google a saját fejlődésének útjában állt, most pedig kapkod, hiszen a Microsoft megelőzte. 

Kína esetén teljesen más akadályokról beszélhetünk. A ChatGPT-hez hasonló technológiák fejlesztéséhez elengedhetetlen, hogy legyen elég felhasználható adat, amiből „táplálkozik” – ez azonban a cenzúrázott online környezetben egyre nehezebben elérhető.

Hao Pej-csiang (Hao Peiqiang) volt vállalkozó és programozó szerint „az internetes iparban két problémával szembesülhetünk, amikor terméket készítünk: vagy nincs elég adatunk, vagy rengeteg cenzúrán kell átesniük. A nagy cégek megengedhetik maguknak, a kisebbek azonban nem.”

Tehát valójában, bár az ábrán látható, hogy a kínai Wu Dao 2.0 az akkori időkhöz képest – de még a mostanihoz viszonyítva is – elképesztően sok adatból gazdálkodott, mégsem tudott elterjedni olyan mértékben, mint például a ChatGPT.

Erre Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetője is felhívja a figyelmet egy Facebook-posztban. 

Hogyan lett a ChatGPT a legnépszerűbb nagy nyelvi modell?

A ChatGPT 3.5-ös verziója tavaly november végén jelent meg, és már akkor – bár kissé akadozva a leterheltség miatt – elérhető volt ingyenesen, bárki számára, akárcsak a legtöbb weboldal, így kifejezetten egyszerű volt hozzájutni és kipróbálni. 

A kipróbálást követően pedig nem kellett sok idő ahhoz, hogy lássuk, mennyi mindenre használható ez a nagy nyelvi modell. Recepteket kérdezhettünk tőle, kódoltathattuk, sőt, az önéletrajzunkat is képes volt megírni. Ekkor persze felmerülhet a kérdés: ha ez ilyen egyszerűen elérhető és ennyi mindenre jó, miért is váltanánk? 

Ekkor, nem sokkal a ChatGPT megjelenése után, a Google is beváltotta igéreteit és megalkotta saját chatbotját, a Bardot, amely nem igazán váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezáltal visszaterelte a felhasználókat az OpenAI termékéhez. A fejlesztések emellett folyamatosak a mai napig, azóta megjelent a ChatGPT 4, beépítették azt a Bingbe, sőt, mindez pluginokkal is kiegészült. 

Összességében tehát a ChatGPT sikere az egyszerűségben és a minőségben rejlik, amelyet a mennyiség elé helyez. 

Borítókép: Shutterstock