Más technológiákhoz hasonlóan az internet is hatalmas fejlődésen ment keresztül az utóbbi időben. Azonban ahhoz, hogy megértsük, mi változott, járjuk körbe a web1, a web2 és a web3 közötti különbséget, és vizsgáljuk meg, mit tartogat számunkra az internet új verziója.
A Makronóm Intézet elemzőjének írása.
Web1: kezdjük a legelején
Az 1990-es évek elejétől kezdve éveken át tartó kutatásokra volt szükség ahhoz, hogy végül 1983-ban létrejöjjön egy globális hálózat: az internet.
A net az eddigi élettartama során nagyon sok változáson ment keresztül. A világháló kezdeti megjelenésekor csupán olvasni lehetett az ott lévő szövegeket, írni és változtatni viszont nem lehetett azokon. A web1 tehát statikus webhelyek gyűjtőhelye volt, a web2 megjelenésével azonban ez megváltozott.
Az internet web2 nem sokkal később le is váltotta az egyes verziót. Olvasás mellett már írni is lehetett, így a felhasználók létrehozhatták és frissíthették az információkat a weboldalakon. Ezzel a statikus webhelyek helyett dinamikusokkal találkozhattunk.
Mondhatni megnyílt a világ(háló). Egyre színesebbé, egyszerűbbé, vonzóbbá, emellett interaktívvá vált a rendszer. A web2 emellett felhasználóiprofil- és részletfunkciókat is biztosított, tehát innentől a felhasználói adat mentésre került.
Elindult az e-kereskedelem: az Amazon, az Alibaba, az eBay és más weboldalak a fizikai piacukat online verzióra váltották, ami forradalmasította a mai vásárlás és eladás módját.
A közösségi oldalak és más internetes platformok is megjelentek a web2 érkezésével, ezáltal az internetes fehasználók interakcióba léphettek egymással, és gyakorlatilag ők dönthették el, mi legyen a weben.
A felhasználók mellett az alkalmazások is kommunikálhattak egymással. Az API segítségével az eszközök zökkenőmentesen kapcsolatba léphettek egymással az interneten anélkül, hogy a böngészőknek fel kellene dolgozniuk a webes kéréseket. Az Ajax nagy erőt jelentett a technológia kezdeti időszakában, de ma már más technológiák – például a frontend-keretrendszerek – nagyon egyszerűvé és elterjedtebbé tették az API-k használatát a weben.
Az interaktív internettel együtt azonban egyre szembetűnőbbé vált az online adatvédelem hiánya, hiszen rengeteg személyes felhasználói információ kerülhetett a cégek kezébe.
Ez az internet következő lépcsőfoka. Jelenleg még csak épül, ezért is nincs egységes, bevett definíció arra, hogy pontosan mi a web3 jelentése.
Az új internetes rendszert az internetes decentralizáció fogja jellemezni, tehát az adatokat nem a vállalatok adatbázisaiban tárolják el, hanem maguk az internetes felhasználók rendelkeznek majd saját adataik felett. A decentralizált rendszerekben a támadási felület is kisebb általában, mivel nincs egyetlen központi „célpont”, mint egy nagy adatbázis, amit egy támadó feltörhetne.
Ezen változtatások mellett a web3-on a digitális pénz natív módon jelenik meg,tehát azonnali, globális és engedély nélküli. Ez azt is jelenti, hogy a tokeneket és a kriptovalutákat teljesen új üzleti modellek és gazdaságok kialakítására lehet használni.
A reklámokon pedig nem a cégek profitálnak majd, hiszen a továbbiakban nem tárolják a felhasználók adatait. Ehelyett tokenekkel jutalmaznák azokat, akik megnézik az adott hirdetést.
Azonban ahhoz, hogy valóban elterjedtté váljon a web3, a felhasználóknak át kellene térniük a decentralizált appokra (dappokra).
Címlapfotó: Shutterstock
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon
Két, egymástól elszigetelődő globális technológiai blokk van kialakulóban: egy amerikai és egy kínai vezetésű. A két nagyhatalom különféle módszerekkel erősíti a saját közösségi oldalait, keresőjét és technológiai óriásait.
Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Mi, emberek rendelkezünk-e felette? Elveheti-e a munkánkat? Milyen etikai kérdések merülnek fel az MI kapcsán? – szakértőt kérdeztünk.
Az ukrajnai harcok és a gázai konfliktus az emberiség történetében az első olyan háború, amelyben a mesterséges intelligencia által irányított fegyverek jelentős szerepet kapnak. A hadviselésben valami új kezdődött, semmi sem lesz már úgy, mint régen. A gépek vezérelte harcra – ami, ha lehet, még az eddigieknél is könyörtelenebb – a tudósok hiába figyelmeztettek: a gyilkos robotoknak az ember nem tud ellenállni.
Európa lemarad a mesterséges intelligenciáért való versenyben, de a hagyományos tudás oktatására továbbra is szükség van – vallja Edoardo Rafiotta olasz jogászprofesszor.
Az egyik oldal szerint rasszista támadásokról van szó, a másik oldal szerint a színésznő úgy néz ki, mint egy bajszos férfi.
Bár a technológiai fejlődésre hajlamosak vagyunk úgy gondolni, mint ami a tudományból ered, a technikai újítások jellemzően megelőzik a tudományt. Az új technológiák elterjedését nem gazdasági tényezők magyarázzák: azért vezetjük be őket, mert lehetőségünkben áll – ott is, ahol semmi szükség rájuk.
Blinken balul elsült kínai látogatása után nem sokkal Kína bejelentette hogy nemzetközi vizsgálatot akar az ENSZ felügyelete alatt.
Ennek lehet, hogy Zelenszkij nem fog örülni.
