Vidd innen a kocsid, rontja az üzletet!

„Itt most azt a tényt szeretnénk rögzíteni, hogy Budapest belvárosában alapvetően az cseszi el a közlekedést, a létezést, meg mindent, hogy túl sok az autó. És kész. És legyen bár csilivili békávé és holdig érő bicikliút, ez akkor sem maradhat(na) így. Arról van szó, hogy kormányokon és önkormányzatokon átívelve küzdünk egy rakás problémával, például légszennyezettség, dugók, kevés parkolóhely, zaj, korom, mennek az őrületes viták, demonstrációk és botrányok, úgy, hogy közben mintha a lényeg lenne pont elvétve mindig, és ennek következtében a megoldások, megoldási javaslatok olyanok is lesznek, amilyenek.(...)

Mit érdemel az a társadalom, amelyik saját épített örökségének legértékesebb részét, elegáns tereket, patinás belvárosi ingatlanokat degradál értékük alá, gyakorlatilag koromfogónak és parkolófelületnek? Miért jó az bárkinek, ha a városnak azok a részei, amik turistacsalogató látványosságok, értékes irodák, belvárosi lakások lehetnének, értéktelenek, mert az ablakot sem lehet rajtuk kinyitni, a falaik feketék a koromtól, az erkélyükön vastagon áll a por, alattuk/felettük üres üzletek lehúzott redőnyei vannak? Mit érdemel az a társadalom, amelyik egy két ház közötti sík felületet inkább járművek tárolására használ, vagy még egy sávot szeretne rá, minthogy egy kellemes terasz, játszótér, némi fa, meg virág legyen rajta?

»Még ha dugó van, az sem érdekel, egyszerűen jó érzés benne ülni« - mondja szerelmes szavakkal a kocsijáról egy ifjú kapitalista. Tényleg haver? És az megvan, hogy az általad (is) okozott dugóval a saját bizniszedet rombolod?”