Kezes farkas? A Médiatanács gyakorlata a médiatartalmak felügyeletében

„Továbbra is áll, hogy a Médiahatóság kevesebb elmarasztaló döntést hoz, mint elődje, és a kiszabott szankciók nagysága is jóval alacsonyabb, mint a korábbi médiahatóság időszakában; ennek indokait az első jelentésben már részletesen bemutattuk. Változott viszont a hatósági beavatkozás iránya. A médiahatóság ebben az időszakban a mainstream médiakínálat helyett inkább a marginális szolgáltatókkal, illetve apró részletszabályok volt elfoglalva. Korábban a legtöbb elmarasztaló döntés a kiskorúak védelme, illetve a reklámszabályok megsértése miatt született, ezzel szemben most a legnagyobb hatósági figyelem a közösségi és a helyi médiumok vállalásainak teljesülését kísérte. Sokkal kevesebb határozat született a gyermekvédelem területén, de ezen belül is majdnem az összes döntés egy apró részletszabály a korhatári kategória műsorújságból való elmaradását kifogásolta.

Egyetlen döntésben sem marasztalt a hatóság gyűlöletkeltő tartalom közzététele miatt, és az emberi méltóság megsértését is csak egy esetben mondta ki. A médiahatósági beavatkozás alapján az a kép körvonalazódik, hogy a hazai médiakínálat neuralgikus pontja a kis helyi szolgáltatók műsorszerkesztési gyakorlata, ugyanakkor a médiakínálat általános jelenségként is megragadható elemei a határozatokból nem azonosíthatóak.”