Ez disznóság – és egyben marhaság is

„Arra kéri az egyik legnagyobb angol nyelvű kiadó, az Oxford University Press a szerzőit, hogy a jövőben a tankönyveikben ne tegyenek említést a disznóhúshoz kapcsolódó kifejezésekről, hiszen azok sérthetik a muzulmán vagy zsidó családok érzékenységét. Hát, ha van olyan marhaság, amely disznókat érint – akkor ez az.

Gyorsan hozzá kell tenni: ezt a döntést nem sokkal a Charlie Hebdo elleni iszlám fundamentalista merénylet után hozta meg a kiadó. A kiadó szerint a szövegekben a nem megengedhető dolgok közé tartoznak a disznók (és bármi, ami disznóhúsként értelmezhető). S bár több oldalról is kritika érte azóta az Oxford University Presset, ők azzal érveltek, hogy könyveiket szeretnék a lehető legszélesebb közönség számára elérhetővé tenni. Figyelembe kívánják venni a kulturális különbségeket és érzékenységeket, s szerintük így biztosíthatják a legjobban, hogy könyveik a lehető legtöbb emberhez eljussanak.

Nos, jómagam az egyik legtekintélyesebb nemzetközi kiadótól többet vártam volna el józanságban és átgondoltságban.

Ráadásul némileg pikírten meg is kérdezhetnénk: ha a disznókat ki kell venni a könyvek szövegeiből a zsidó és muszlim vallásra való tekintettel, akkor miért nem szükséges a tehenek mellőzése is, tekintettel a hinduizmusra (vagy brahmanizmusra)? Vagy ha még tovább fokozzuk, s kellő tisztelettel viszonyulunk a buddhizmushoz, akkor tulajdonképpen az állatok összességét is hasonló tiltás kellene, hogy övezze, hiszen a buddhizmusnak szerves részét képezi a lények egyetemes szeretete, ami az összes állatra is kiterjed.”