Kereslet, fogyasztás, jólét és nyomor: mind mögött sokszínűség

„A fogyasztás időbeli alakulása kapcsán egyrészt fontos eredmény az úgynevezett Deaton paradoxon »felfedezése« a fogyasztás szintje sokkal kevésbé változékony, mint az aktuális jövedelem változékonysága. Kiemelte, hogy aggregálási problémák jelentkeznek: például egy sokk hatása aggregált, teljes gazdaság szintjén sokkal hosszabban elnyúló, mint egyén szintjén. 

A fejlődő országokban a szegénység, jólét vizsgálatához leginkább a felmérés alapú elemzésekkel járult hozzá Deaton professzor. Rávilágított arra, hogy alapvetően a gazdasági növekedés segíthet a nyomor felszámolásában, és bár a segélyeknek nagy szerepe volt egészség javításban, de tartós megoldások a gazdaság saját kapacitásainak növelésén keresztült jelentkezhetnek. Victor Claar professzor a Henderson Egyetemről az Acton Intézet oldalán egyszerűen úgy foglalta össze a friss Nobel-díjas kontribúcióját, hogy »There is No Such Thing as ‘The Poor’«. Nehéz magyarul azt visszaadni, de nagyjából azt jelenti, hogy »nincs olyan fogalom, hogy "A Szegény Réteg"«, hanem szegény emberek vannak. Emberek, egyedi sorok. Ezért fontosak a felmérések, amelyek ezt a diverzitást segíthetnek feltárni. Sokszor látjuk borúsan a világot, miközben azért például a Világbank friss jelentése azt mutatja, hogy az elmúlt időszakban is csökkent a mélyszegények aránya, az elmúlt 25 évben pedig látványosan (lásd pl. itt), de persze még mindig sok. Zárásként feltehetjük a kérdést: Hogy tudunk segíteni? A friss közgazdasági Nobel díjas a következőt fogalmazza meg e kapcsán »The Great Escape: Health, Wealth, and the Origins of Inequality« című könyvében »A gazdasági növekedés a motor a nyomorból és a jelentős elszegényedésből való kitörésre.« ”