A Juhász Péter-ügy margójára

2018. február 14. 09:46

Egy gyereknek látni, megtapasztalni az általa szeretett személyek közötti erőszakot, komoly traumát jelent.

2018. február 14. 09:46
Gyurkó Szilvia
WMN

„A családon belüli erőszak megengedhetetlen. Senki nem alkalmazhat sem fizikai, sem egyéb erőszakot a másikkal szemben. Semmilyen formában. Ha olyan családban fordul elő bántalmazás, ahol gyerekek is vannak, és ők tanúi az erőszaknak, a gyerekeket akkor is áldozatnak tekintjük, ha egyébként senki nem nyúlt hozzájuk egy ujjal sem. Azért teszünk így, mert tudjuk, hogy egy gyereknek látni, megtapasztalni az általa szeretett személyek közötti erőszakot, komoly traumát jelent.

Ha a gyerekek a nappaliban ülnek, és nézik a tévét, a konyhában pedig a szülők dulakodnak, verekednek, kiabálnak, a gyerekek csak látszólag nem részesei a történetnek. Valójában pontosan leveszik, hogy mi zajlik. Ugyanúgy, ahogy azt is leveszik, ha a szüleik nem a konyhában harapják át egymás torkát, hanem a különböző médiafelületeken.

Hogy miért tesz úgy mégis a nappaliban tévéző gyerek, mintha semmi másról nem venne tudomást, mint a tévéprogram? Hát, mert védi magát, és védi a szüleit. Védi magát attól, hogy szembesülnie kelljen a szülei gyarlóságával, erőszakosságával, rosszabbik énjével. És védi a szüleit, hogy később is fel tudjon nézni rájuk, hogy maradjon még benne elfogadás és tisztelet feléjük, és persze azért, hogy ne féljen annyira attól: legközelebb már vele fognak ugyanígy viselkedni, ahogyan most egymással.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 23 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
annamanna
2018. április 24. 17:46
Jujjci, nem szabad verekedni, irgumburgum, toppantás! Én jó kislány vagyok, mert ezt megírtam! Konkrét cselekvési terv kell, hogyan lehet leszorítani vagy eleve megelőzni a CSBE-t. Ez nem megy másképp, mint a családok folyamatos külső kontrolljával. Ennek semmilyen más eszköze nincs, mint a családok folyamatos külső kontrollja. Ahogyan az ellen, hogy a bébiszitter ne bántalmazza a gyereket, az egyetlen védekezési mód a lakás bekamerázása. Ha a családokat nem is bekamerázni kellene, de valami folyamatos ellenőrzés alá vetni őket, az fix, mert semmi más nem segít. A jujjci és toppantás nem elég. Régen sokkal átláthatóbban működtek a családok, a nagycsaládos szerkezet miatta, a faluközösség miatt, ahol mindenki figyelt a másikra; a heti gyónás miatt a templomban, a pap is folyamatosan figyelte és kontrollálta a híveket. Tehát elég sok szem figyelt egy családra. Az emberek jobban összejártak stb. Mára a korábban létező kontroll meggyengült, mindenki azt csinál, amit akar; és ennek sajnos nincs jó következménye. A kiesett kontrollt valahogyan pótolni kell, de ami elmúlt, azt már nem lehet feltámasztani, most már más alapon kellene újraszervezni azt, ami elveszett. Pl a Szita Bence-gyilkosság után Kaposváron a polgármester lakossági fórumot szervezett, mert mindenki ki volt akadva, és az emberek azt kérdezgették, hogy létezik, hogy senki sem figyelt oda? Hogy fajulhattak el eddig a dolgok? Másképp nem megy, mert ami hiányzik, az az odafigyelés.
zuriktodor
2018. április 24. 17:44
Kicsit sem lepődtem meg. Nincs olyan, hogy kétféle ember, aki agresszív, az otthon is olyan. Juhásznak az arcán is megtalálhatók az erőszakos emberek tipikus vonásai.
Biivisz
2018. április 24. 17:44
(Az eredeti cikkből: " ... ha jogi ismereteim nem csalnak, a sajtó nem az igazságszolgáltatási rendszer része. Nyilvánosság előtt folyó 'bizonyítási eljárás' ... nagyon komoly károkat tud ... okozni ..." Nocsak-nocsak? És a hestegmítúval mi a helyzet? Mintha az is a "sajtóban" menne (ideértve a közösségi felületeket is).
puszika
2018. április 24. 17:44
Nahát! Észrevette kedves Gyurkó? Amúgy miért nem kommentálja mélyebben a Juhász ügyet?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!