Brutális kivégzésről árulkodnak a mohácsi tömegsírok

2022. január 02. 16:33

Bertók Gábor, a Janus Pannonius Múzeum igazgatója a régészeti feltárások eredményeiről.

2022. január 02. 16:33
null
Bertók Gábor
Vasarnap.hu

„A közvélemény valószínűleg nem tud arról, hogy a nemzeti emlékhelyen tisztelt öt mohácsi tömegsír csak az egyik ilyen sírcsoport lehet a sok közül. Az sem ismert, hogy a csatamező nem lehetett ott, ahol a most ismert tömegsírok találhatók, hiszen tágabb környékükön a Janus Pannonius Múzeum kutatásai alapján nincsenek csatára utaló nyomok.

Egyértelmű, hogy ahol az ütközet zajlott, ott haltak meg a legtöbben, földi maradványaik is ott lesznek, mert egyértelmű, hogy a holttesteket nem vitték messzire. A következő évek egyik legfontosabb feladata, hogy megtaláljuk ezeket a tömegsírokat a csatamezőn. Bízunk abban, hogy ott olyan leletanyagra találhatunk, amelyek segítik a keltezést. A korábbi évtizedekből ismert tömegsírban ugyanis nagyon kevés az ilyen anyag.”

Fotó: Dr. Szabó Máté (Mohács 500 Csatatérkutatási Program)

 

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 79 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Béna Géza
2022. január 03. 09:35
Mai szemmel minden kivégzés brutális, abban az időben a kivégzéseket dicsőségnek tartották ,
még fokozza
2022. január 02. 18:55
Akkor történhetett, hogy magyarból csak a selejt maradt.
szemlelo
2022. január 02. 17:49
- Mi történjék a rabokkal, felség? - kérdezte Amhát pasa. - Üssétek le a fejüket - felelte a szultán olyan egykedvűen, mintha azt mondta volna: keféljétek meg a kaftánomat. Gárdonyi: Egri csillagok
Box Hill
2022. január 02. 17:42
A magyarok elleni holokauszt egy jellemző részlete: Rüdiger Hitzkopf szász zsoldoskatona visszaemlékezéséből Buda visszafoglalásakor, 1686 őszén: "No de Buda vára. A magyarországi török pasalik székvárosa. Hogy ott micsoda török kincsek lesznek! A 23 mecset szentélyében mennyi keleti aranymarha! Néztük, néztük három hónapon át vagy nyolcvanezren odalent a vár alatt, hogy mi mindent lehet majd kihordani azokból a mecsetekből. Ha ugyan a magyar hajdúk meg a talpasok meg nem előznek bennünket. Mert azok az ostromkor mindig elöl mentek, meg sokan is voltak, úgy 14-15 ezeren. Még jó, hogy derék vezéreink őket szánták ágyútölteléknek. Hadd hulljanak. Végre az aszályos hőség után, szeptember másodikán megvettük kínkeservvel Budát, azt a hullabűzös, nyomorúságos ólat. Én jártam benne, mielőtt leégett. Volt benne vagy kétszáz romos ház, egy sereg kaszárnya meg fürdő. Tisztességgel leihattam magam. Az jó, egyedül az jó a pestis ellen. Mert a döghalál a várban persze benne volt. Fel is égették hát a várost a háromnapi szabad rablás után, ami nem ért semmit. Annyi tenger zsoldosnép néhány száz zsidó kereskedőt tudott csak megkopasztani. Ölni nem is volt szabad, csak csigázni. Én meg még erről is lemaradtam.” Forrás: Lengyel Balázs: A török Magyarországon, Móra Ferenc könyvkiadó, 1975, 145-46.old.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!