Nagy Ervin, akit a présember a magyar Zelenszkijnek szánt, csak kötélnek állt
Magyar Péter árnyékában besomfordálna az Országgyűlésbe.
Valójában már akkor eldőlt Jakab Péter sorsa, mikor Gyurcsány Ferenc balkezébe csapott.
„Elkerülhetetlen volt Jakab Péter bukása. Hiába bízott a hagyományosan baloldali következménynélküliségben, végül ütött az ő órája is. Valójában már akkor eldőlt a sorsa, mikor Gyurcsány Ferenc balkezébe csapott. Mindez persze nem menti fel a Jakab előtti Jobbik árulását. Nincs olyan, hogy Jakab időszámítása előtt, de olyan sem, hogy után. Vona Gábor és hidat építő vállalkozásának támogatói ugyanannyira ludasok abban, hogy a Jobbik az SZDSZ-hez hasonló történelmi árulást követett.
AZ ÁTVÁLTOZÁSOK PÁRTJA
A 2003-ban párttá alakult Jobbik tizennyolc esztendeje látványos átváltozásokról szólt. Egy olyan kacskaringós útról, ami először szélsőjobbra, majd középre vezetett, végül a baloldal lett a végállomás. A Jobbik antikommunista, nemzeti és keresztény mozgalomként jött világra, azonban ha ma ránézünk arra, ami az egykori politikai közösségből megmaradt, akkor egy olyan törpe szerveződést látunk csupán, amely belesimult a hazai baloldalba.
Ami viszont ennél is súlyosabb, hogy elvesztette szuverenitását és politikai mozgásterét, meghatározóvá vált a kasszakulcsért való belső küzdelem. Innen pedig már nincs visszaút, ilyen mély gödörből nem lehet kikecmeregni, habár ameddig költségvetési támogatás lesz, addig valamiféle pártképződmény maradni fog a Jobbik helyén – hívják azt bármiként!
A folyamatos változás, az önazonosság elvesztése, az identitás átalakulása nem egyedülálló a rendszerváltoztatás óta (SZDSZ, MDF), ám az az út, ami jobbról balra vezetett, rendhagyó kérdéseket vetett fel, illetve példanélküli konfliktusokat robbantott ki. Ennek kicsúcsosodása a 2022-es választási vereség, illetve a Jobbik történelmi kudarca lett.”
Fotó: Facebook