Vérfagyasztó adat: egyedül a tavalyi évben 111 (!) csoportos nemi erőszakot követtek el Berlinben
Az áldozatok egy része hat éven aluli gyermek, míg az elkövetők 54 százaléka „nem német” állampolgár.
„Minden szabad ember, bárhol is éljen, Berlin polgára, és mint szabad ember, büszkén mondom: Én berlini vagyok!”
1963. június 26-án mondta el John Fitzgerald Kennedy Nyugat-Berlinben, a Schöneberg kerület tanácsházának (Rathaus) erkélyén híres beszédét, amelyben kijelentette: Ich bin ein Berliner! (Berlini vagyok!) Beszédében az amerikai elnök kiállt Nyugat-Németország mellett és szolidaritásáról biztosította a németeket. A több százezres tömeg éljenezve fogadta Kennedyt és mondatait.
A beszéd közel két évvel a fal megépítése után hangzott el. Nyugat-Berlinben az emberek komolyan féltek egy esetleges keleti megszállási kísérlettől, ezért is volt különös jelentősége annak, hogy az amerikai elnök így állt ki a németek mellett, akiknek sorsát egyébként már a második világháború előtt is figyelte.
A beszéd leghíresebb mondata, amely a hidegháború szállóigéje is lett, az utolsó pillanatban került bele a beszédbe. Kennedy a tanácsház lépcsőjén kérdezte meg tolmácsát, hogyan hangzik németül az „I am a Berliner” mondat. A beszéd közben a mondat fordítását egy kis cédulára írva tartotta a kezében.
Kennedy beszédében kétszer hangzik el a híres mondat, mikor először mondja, megköszöni a tolmácsának, hogy lefordította a mondatot neki, majd a beszédét is ezekkel a mondatokkal zárja: „Minden szabad ember, bárhol is éljen, Berlin polgára, és mint szabad ember, büszkén mondom: Én berlini vagyok!”