Az OpenAI tanuló mesterséges intelligenciái

A gépi tanulás a jelenkori számítástudomány egyik legvirágzóbb szakterülete. Nincs nélküle mesterséges intelligencia, és a nyelvtechnológiákhoz is nélkülözhetetlen. Nagy adatsorokban való bányászást mellőző, különleges tanulásalapú megoldást kínál Igor Mordatch, az OpenAI vendégkutatója: ágensei nem emberi saját nyelvet teremtenek. Egyelőre igen egyszerű a kommunikációjuk, amelyben nem-nyelvi elemeket is használnak. A kutató bizakodnak, hogy munkájuk komplex rendszerré fejlődik.

Az ember és az okostelefon is gyakran hibázik digitálisan átalakított arcképek azonosításakor. Nehéz megkülönböztetni egymástól a valódi és a megtrükközött személyi képeket.

A robotok szép lassan megjelennek a konyhában. Egyelőre persze ne főszakácsokat várjunk, hanem a személyzetnek valamilyen formában segítséget nyújtó gépeket.

Amerikai önkéntesek adatmentő akciókkal reagálnak a Trump-adminisztráció egyes tudományok elleni lépéseire.

A Google Brain és az Open AI is darwini elvek alapján fejleszt mesterségesintelligencia-algoritmusokat.

1

Hanggal és gesztussal vezérelhető, arcokat ismer fel, fontos infókat jelenít meg a világ első okostükre.

2

Történelemtudomány másként: brit kutatók egy 700 éves halott arcát rekonstruálva tanulmányozzák és próbálják megérteni a középkor alacsony társadalmi osztályainak életét. Emberközelbe hozzák a múlt ismeretlen szereplőit.

2

2017 áprilisában indítja első közös workshopját a Puli és a Makerspace.hu csapata, ahol játékos formában ismerkedhetnek meg az űrtevékenység világával a 10-14 éves kalandozni vágyó fiatalok.

Hogyan válnak egydimenziós robotok multifunkcionális intelligens rendszerekké? Egyelőre nincs pontos recept rá, az elmúlt évek egyik markáns infokom trendje, a felhőszámítás-alapú robotika viszont komoly lépés ebbe az irányba.

Egyszerű, már-már primitíven szájbarágó alkalmazásokkal szokhatjuk meg a virtuális valóságot.

1

Különös kísérletet végzett egy svéd robot: megfigyelte, hogy közös tevékenység végzése során a nők vagy a férfiak beszélnek többet. A nők toronymagasan rávertek a férfiakra, gyerekeknél viszont nem volt számottevő különbség.

Áruházon belüli drónokkal egyszerűsítené le a Walmart a bevásárlást. De valóban leegyszerűsítené?

Tévedünk, ha azt hisszük, hogy lekövethetetlen, milyen YouTube videókat nézünk. Izraeli kutatók okos algoritmusa viszonylag pontosan megmondja, miket tekintettünk meg. A kutatás eredményeit a hírszerzéstől az internetes marketingig elvileg több területen felhasználhatják.

A 17. század vége és a 20. század eleje közötti egyházközségi adatok alapján kutat finn családfákat egy mesterségesintelligencia-algoritmus.

Új chatfunkcióval még élőbbé teszi a játékélményt a Microsoft. Szerencsére opcionális, mert nem mindenki szeretné közkinccsé tenni időnként nyilván túlfűtött érzelmi megnyilvánulásait.

Kaliforniai kutatók úttörő kísérletet végeztek: fák felismerésére tanítottak meg egy kvantumszámítógépet. Gépi tanulás, minta- és képfelismerés az atomi szint alatti világban.

Mesterségesintelligencia-szoftverek és algoritmusok egyik legfőbb problémája, hogy általában csak egy feladat megoldására jók, és mihelyst módosítanak rajtuk, elfelejtik korábbi ismereteiket. Erre a problémára kínál megoldást a tavaly goban remeklő Google-leányvállalat, DeepMind.

A közösségi média célzott használata, pontosan meghatározott címszavak keresése komoly segítség lehet természeti katasztrófák megelőzésében.

Egy austini banda számát csak akkor hallgathatjuk a Spotify-on, ha esik az eső.

A bonyolult és sokszor érthetetlen jogi nyelv „lefordításával” előbb parkolási bírságok értelmezésében, most politikaimenedék-kérelmek kitöltésében segíti egy 20 éves stanfordi diák chatbotja az érintetteket.

5