A bankrendszer forintlikviditása szerényen emelkedett júliusban, mert a központi kormányzat csökkentette betéteit egy jen-kötvény visszafizetése miatt. A hónap végére a kormányzati betétek számottevően emelkedtek a befolyt áfa-, különadó- és járulékbevétel hatására – jelentette hétfőn az Magyar Nemzeti Bank.
Az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint július 12-én járt le a 2005-ben 45 milliárd jen értékben kibocsátott japán kötvény, amely mintegy 134 milliárd forint fizetési kötelezettséget jelentett a költségvetésnek. Az MNB adatai szerint a központi kormányzat havi átlagos betétállománya júliusban 54 milliárd forinttal apadt, ám így is meghaladta az 1.708 milliárd forintot. Az adó- és járulékbevételek viszont a hónap végére 2.059 milliárdra emelték a költségvetés betéteinek összegét – derül ki az MNB előzetes adataiból.
Az MNB jelentése szerint a likviditástöbblet a korábbiaknál nagyobb arányban áramlott júliusban kéthetes MNB-kötvényekbe. Az MNB-kötvények havi átlagos állománya a belföldi befektetők portfoliójában 26 milliárddal, a külföldiekében 152 milliárddal emelkedett. A kéthetes kötvény 3.798 milliárd forinton zárta a múlt hónapot, de a hónap során 4.440 milliárd közelében is járt. Az MNB statisztikai mérlege szerint a havi átlagállomány 4.196 milliárd volt. Miközben kéthetes kötvényt vásároltak a bankok, 112 milliárd forinttal csökkentették a jegybanknál tartott egynapos betéteik havi átlagos állományát, amit az MNB azzal magyarázott, hogy a hónap utolsó harmadában a hitelintézetek óvatosságból magasan tartották betétállományukat. A betétkivonás részben azzal is magyarázható, hogy az MNB jelentése szerint néhány napig a kamatfolyosó felső szintjéig emelkedtek a bankközi kamatok.
A bankrendszer szereplőinek az MNB-nél vezetett számláinak átlagos egyenlege mindössze 4,9 milliárddal haladta meg a tartalékolási kötelezettség összegét, ami elenyésző túltartalékolásnak tekinthető a 426 milliárd forintot közelítő állományhoz képest. Az MNB külföldi követelésállománya forintban 217 milliárd forinttal csökkent a múlt hónap során és július végén 10.257 milliárd forintot tett ki. A csökkenést 254 milliárd forint árfolyam- és egyéb átértékelődési veszteség okozta részben a forint erősödése (az euróval szemben 3,3, a dollárral szemben 0,8 százalék) miatt. Az MNB külföldi követelései így is több mint 12-szeresen meghaladják a külföldi kötelezettségeket, amelyek 756 milliárd forintot sem értek el a múlt hónap végén.
Márciusban ismét növekedett a vendégéjszakák száma Magyarország minden régiójában. A turizmust jellemzően az Európából érkező vendégek hajtották, de érdemben nőtt a belföldi vendégéjszakák száma is. Ezek a tendenciák hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez.
Matolcsy György után a kamarai elnöknél járt a gazdasági miniszter, aki szerint változhat a vállalkozások besorolása.
Egy olyan rendszer lett sikertörténet, ami 2010 előtt nem volt hatékony, azóta pedig az EU legjobb gyakorlatává vált.
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Szakítanunk kell azzal a közkeletű tévedéssel, hogy a Balaton csupán üdülőhely.
„Hivatás az életért!” Ez az OMSZ mottója, amelyet minden, a szolgálat kötelékébe tartozó bajtárs magáénak érez. Ki alkalmas a mentő hivatásra? Milyen múltra tekint vissza idehaza a légimentés, illetve kik és mi módon működtek közre a három hónapos csecsemő újraélesztésében? Többek között ezekről kérdeztük Constantinovits Miklós mentőorvost. Interjú
Csak fenyegetnek, aztán sosem cselekszenek.
