A siófoki Internet Hungary-n tartott nyitóelőadásában Barabási Albert-László hálózatkutató, a Harvard Egyetem tanára beszélt arról, hogyan változtak meg a világot foglalkoztató kérdések az elmúlt 20 év alatt.
A Siófokon tizenötödik alkalommal megrendezett Internet Hungary nyitóelőadását idén Barabási Albert-László hálózatkutató tartotta. A Harvard Egyetem tanára arról beszélt, hogy húsz éve az anyagok, az energia és az elektronika foglalkoztatta leginkább a tudomány világát, míg ma már nem a gyártás a fő kihívás, hanem az, hogy mire van szüksége az embereknek.
Barabási úgy látja, hogy a gyorsan növekvő, ígéretes cégek valaminek a megosztásával érnek el sikereket: a Twitter az információ, a Kickstarter a támogatás, az Uber a közlekedési-, az Airbnb pedig a szálláskapacitások megosztásáról szól. Ezek a cégek mind a hálózatokra épülnek, tehát a kihívások ebben, az emberi dinamikában és a big data-ban vannak. Mint mondta, fizikusként valaha maga is anyagkutatóként kezdte, de ma már a hálózatokat tanulmányozza, amik nagyon mélyen átszövik az életünket – elég csak a sejtekre, génekre gondolni.
A kutató arról is beszélt, hogy a szervezeti hálózatkutatással foglalkozó Maven7 –akiknek tudományos tanácsadóként segíti munkáját – egyik nagyvállalati ügyfele azzal fordult a céghez, hogy a vezetés döntései nem jutnak el a munkavállalókhoz, sőt, néha azoknak épp az ellenkezője jut el hozzájuk. Online kérdőívek segítségével elkészítették a vállalat hálózatképét, ahol látszott, hogy kik a kis és a nagy csomópontok az információáramlásban. Mint kiderült, ennek nem sok köze van a vállalat hierarchiájához, a legnagyobb információs csomópont egy munkavédelmi előadó volt, akinek semmiféle kapcsolata nem volt a felső vezetéssel. Amikor felmerült a kérdés, hogy mit tegyen vele a cégvezetés, rúgja ki vagy léptesse elő, ők azt javasolták, hogy egyszerűen csak mondják el neki, mi minden történik a vállalatnál.
Kitért arra is, hogy sok olyan esemény is jó eséllyel előrejelezhető, amiről nem is gondolná az ember. Példaként hozta fel, hogy most nagyon riasztó az ebola exponenciális növekedése, mert nem látni, hol a vége ennek a növekedésnek. Meg vagyunk ijedve, pedig emberről emberre terjed, így viszonylag jól előrejelezhető, mennyire fog elterjedni. Mint mondta, 2009 óta pontosan lehet jósolni, hogy egy-egy városban hányan betegszenek majd meg egy járványban. Akkor Alessandro Vespignani kutatócsoportja előre megmondta, hogy novemberben lesz a H1N1 a csúcson (nem januárban-februárban, mint más influenzák), és nem sok értelme lesz a november végére elkészülő vakcinának – igazuk lett.
„A német feldolgozóipar zsugorodik, eközben a hozzá kapcsolódó magyar bővül – ez élesen mutatja, hogy a magyar konnektivitási stratégia működik” – mondja lapunknak az ír közgazdász, a Magyar Külügyi Intézet vendégkutatója. Kifizetődő közvetítő államnak lenni a Kelet és a Nyugat között? Milyen mozgástere lesz Magyarországnak a multipoláris világrendben? Interjúnk.
Megbecsülésre méltó, világszerte irigyelt regionális integráció részei lettünk, de van még mit elfoglalni. Brüsszelt, vagy legalább a méltó helyünket benne. Kohán Mátyás írása.
Nem lettünk még szegényebbek náluk, bármit is ír vagy sugall a balos sajtó. Nézzük, mi maradt ki az elemzésükből!
Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza kijelentette, „gyorsulhat a gazdasági növekedés”.
Márciusban ismét növekedett a vendégéjszakák száma Magyarország minden régiójában. A turizmust jellemzően az Európából érkező vendégek hajtották, de érdemben nőtt a belföldi vendégéjszakák száma is. Ezek a tendenciák hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez.
Az MCC főigazgatója szerint világosan körvonalazódik, hogy szélsőbaloldali csoportok a nagy politikával és a helyi politikával közösen hogyan szövetkeztek a konzervatív hangok elfojtása érdekében.
Összevarrt EU-s és magyar zászlót lógattak ki az Országház egyik ablakán a párt politikusai.
A vandáloknak május közepéig meg kell jelenniük a bíróságon.
