Gyermekgondozási díjra (GYED) a gyermek fél éves korától kétéves koráig jogosult a szülő, alapesetben akkor, ha dolgozott a gyermek születése előtt, s mértéke az átlagkeresetének 70%-a, de maximum a minimálbér duplájának 70%-a lehet. A GYED-en levők harmada-negyede szokott minden évben a maximális GYED-ben részesülni. Mivel legutóbb, szeptemberben már 114 ezren részesültek GYED-ben, így becslésem szerint közel 30 ezer kisgyermekes szülőnek akár közel 45 ezer forinttal fog emelkedni a havi jövedelme.
Volt olyan hónap is 2014 előtt, amikor a GYED-en levők létszáma még a nyolcvanezret se érte el. A GYED extra bevezetése után, nyolc év alatt,
közel másfélszer annyi foglalkoztatott édesanyának született gyermeke.
A GYED extra volt az az intézkedés, amelynek hatására a GYED alatt, akár részmunkaidőben is, vállalhat a szülő munkát, s ezzel ki tudja egészíteni a család jövedelmét. Több százezren éltek ezzel a lehetőséggel.
Bér – kereset – jövedelem: nem ugyanaz
A minimálbérek az alapbér minimumát határozzák meg. A magyar munkaerőpiacon a legtöbb munkakörben a munkakörhöz, illetve a teljesítményhez is kapcsolódnak pótlékok, amik emelik a keresetet, valamint sok helyen év végén vagy máskor is szoktak egyéb nem rendszeresen adott keresetet emelő juttatásokat adni.
Mivel a kereset az alapbért és az egyéb rendszeres és nem rendszeres juttatásokat is magában foglalja, ezért
a havi átlaga is magasabb, mint az alapbérünk.
A keresetnek része, de az alapbérnek nem például a pedagógusoknál az osztályfőnöki pótlék, a versenyszférában elterjedt teljesítménypótlék, de a mostanában egyre terjedő munkavállalói rezsitámogatás is vagy a karácsony környékén kézhez kapott „bejglipénzek” és jutalmak is.
A háztartás éves összes jövedelmének számításakor a foglalkoztatott háztartástagok munkaviszonyból származó teljes keresetét (munkabér, rendszeres és nem rendszeres kereseti elemek: pótlékok, jutalmak, stb.) illetve vállalkozásból származó jövedelmeket, valamint a társadalmi jövedelmeket (családdal kapcsolatos, öregségi, munkanélküli és egyéb ellátásokat) továbbá az egyéb jövedelmeket is beszámítják, s osztják a háztartásban élők számával. Így az egy főre jutó jövedelem mindig kisebb, mint az egy főre jutó kereset, s e kettő nem összekeverendő. Mint látható, a GYED nem a bér és nem is a kereset, hanem a háztartásba befolyó jövedelem része.