Nagyon sok rendszer hálózatszerűen építkezik, állítja Barabási Albert László. Én meg azon töprengek, hogy vajon van-e olyan rendszer, ami nem hálózatszerűen építkezik. Van-e bármi, ami nem hálózatszerűen építkezik? Nem volna-e fegyvertény felfedezni valamit, ami egészen egyedülálló (módon, vagyis nem hálózatszerűen építkezik)? És vajon csak az építkezés-épülés hálózatszerű, a rombolás-romlás nem az?
Elveszetten tekergek a Rejtett mintázatok kiállítás „kitakart”, „felfedett”, „megvilágított” mintázatai és műtárgyai közt, és, talán nem meglepő ez, a labirintus jut eszembe. Az egyik első hálózatkutató, idősebb Plinius kétezer évvel ezelőtt leírja Naturalis Historiájában, hogy a labirintus az emberi erőfeszítés legmegfoghatatlanabb és legmeghatározóbb eredménye. Nem kell sokáig törnünk a fejünket azon, hogy miért állítja ezt. Elgondolkodunk, vagyis beindul a hálózat, és agyunk labirintusában, a földkerekség legbonyolultabb útvesztőjében, ebben a két tenyérbe fogható gigászi idegsejthálózatban cikázva átrendeződnek a kémiai jelek és elektromos impulzusok, hogy a labirintus számtalan változatát tárják elénk. Eszerint csaknem minden labirintus. A karsztvíz oldotta barlang, a kozmosz, a belek tekervényei, a könyvtár és bármelyik könyv, a lélek és a nyelv, a hangyaboly és a mikrocsip, a csont és az anyag szerkezete, a máj rajzolata és az idő, a szú járatai és emberi létünk, vagyis az élet labirintusa, melynek első ismert tere a bársonyos alagút, az anyaméh.
Olvassák Jorge Luis Borges szavait: „kinyílik a léptek sűrű labirintusa, amit napjaim szőttek a gyerekkor egy napja óta.” Ugye, milyen erős?
A labirintus sok ezer éve izgat minket. Kafka Az odú című novellájában azt mondatja hősével, amit Plinius is vallott: „a labirintust akkoriban minden építmények koronájának láttam”. Naná, hogy Kafkáról eszembe jut K., a földmérő, és akkor eszembe jut John Barth elvarázsolt kastélya is. Meg Robbe-Grillet és Jung útvesztői. Cortázar párizsi metrója. James Joyce Ulyssese. Labirintus, labirintus mindenütt!
Oroszországnak ki kell vonulnia a megszállt területekről, és mindent meg kell tennünk azért, hogy Ukrajna a nyugati országok családjában maradjon – mondja Mateusz Morawiecki. A volt lengyel kormányfő az orosz–ukrán háború mellett uniós zsarolásról és a júniusi EP-választás tétjéről is beszélt exkluzív interjúnkban.
Az elmúlt évtizedben a gazdasági integrációt célzó együttműködésből egy a tagállamait ideológiai alapon szankcionáló, saját hatásköreit a végletekig bővíteni kívánó intézményrendszer alakult ki.
Ebből legfeljebb ellenzékváltás lesz, ha egyáltalán. Kacsoh Dániel írása.
Az utóbbi hetekben több városban és budapesti kerületben összekapott az önkormányzati jelölteken az ellenzék, és nem jött jól neki Magyar Péterék megjelenése sem. Helyzetképünk a baloldal választási előkészületeiről.
A Liverpool egy év kihagyás után kiharcolta a jogot a BL-indulásra, vasárnap pedig visszavágna a Tottenhamnak a magyar középpályás és labdarúgócsapata.
A harctéren érdemben helytállni mégsem csak Facebook-profilok kezeléséből áll majd.
