A modern ember tudományba vetett hite a vallásosságot idézi. A tudósok világa azonban csalással, elfogultsággal, gondatlansággal és túlfűtöttséggel teli. Jól tesszük tehát, ha szkeptikusan szemléljük a világrengető bejelentéseket – állítja egy fiatal skót akadémikus.
2020. december 09. 14:24
p
0
0
1
Mentés
Stuart Ritchie, az ifjú szociálpszichológus a londoni King’s College kutatójaként megírta az utóbbi évek egyik legfontosabb és legszenvtelenebb könyvét. A Science Fictions (tudományos fikciók) arról szól, hogyan uralta el napjainkra a csalás, az elfogultság, a gondatlanság és a túlfűtöttség a modern tudományt. Akad-e időszerűbb olvasmány, amikor féltudásúak naponta állítják szembe a vallást az akadémiával – nem utolsósorban, amikor egy bolygó figyeli lélegzet-visszafojtva a vakcináért folytatott munkaversenyt?
A tudósok a szekuláris, posztmodern, kozmopolita közbeszéd papjai”
Bár szerzőnk maga is tudós, határozottan a tettek embere. Története akkor kezdődött, amikor szkepszistől vezérelve saját eszközeivel megismételte a 2010-es évek néhány nagy visszhangot kiváltó agytudományi kísérletét. Hogy, hogy nem, azok a szenzációs eredmények, amelyekkel sztárszerzőik a Science és a Nature címlapjain landoltak, Ritchie-nél egyszer sem ismétlődtek meg. Amikor azonban felfedezését megpróbálta közölni ugyanezen lapoknál, rácsapták az ajtót. „Sosemhozunklekétcikketkétugyanolyankísérletről” – hangzott az indoklás. Márpedig éppen a megismételhetőség az 1600-as évek óta a tudományos módszer alapja. Nem csupán arról van szó tehát, hogy a hírérték (az „innovatív”, „egyedülálló”, „úttörő” újdonságok iránti vágy) az akadémia világában is felülírja az alaposságot. A bulvárlogika immár annyira domináns, hogy az ellene ható cáfolatokat nyíltan cenzúrázzák.
Tizenkét éve tartották az első békemenetet, a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb tömeget megmozgató civil kezdeményezését. Magyarország maradjon a béke szigete! mottóval különös aktualitással bír a június 1-jén újra megrendezendő esemény.
Június 9-én arról döntünk, kiket küldünk az Európai Parlamentbe. Vajon milyen esélyei vannak a jobboldali pártoknak, hogy leváltsák az egyre ideologikusabb, föderalistább, Európának ártó baloldali többséget? Áttekintettük az 1979 és 2019 közti negyven év választási trendjeit, és értékeltük a kilátásokat.
Finisbe fordul az európai parlamenti és az önkormányzati választás kampánya, egymásnak feszülnek az oldalak, néha már úgy tűnik, nem lehet tovább feszíteni a húrt.
Hány százalékkal lehet elégedett a Fidesz az európai parlamenti választáson? Létezik-e a „kiábrándult fideszes szavazó”? Mit szólnak a Magyar Péter-jelenséghez? Ki a vesztese a fővárosi kampánynak? Vitainterjú Török Gábor elemzővel és Giró-Szász András politikai tanácsadóval.
Aktív fenyegetésről van szó, amely mögött a térségben hosszú ideje aktív érdekcsoport áll – állapította meg az ellenzék külföldi kampánytámogatása kapcsán a Szuverenitásvédelmi Hivatal. A szervezet arra is fényt derített, hogy már Karácsony Gergely 2019-es kampányát is megtámogatták kívülről.
A zenész azokat küldené elsőként a frontra, akik kitalálják, hogy legyen háború.
p
0
4
32
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Janoskiraly70
2020. december 16. 17:32
T. Böszörményi N Gergely Úr, S.Ritchie a szívemből (és a tapasztalatomból) szól. Barabási Albert László legújabb könyvében, A tudomány tudománya, nem Ritchie állításait erősíti meg feketén-fehéren, az egzakt hálózatok tudományának következtetéseivel ? Örülnék egy hasonló cikknek a Barabási könyvről, leginkább az Ön véleményének a két szerző következtetéseinek összevetéséről. (Sok olvasást takarítanának meg nekem).
Üdv