A legelképzelhetetlenebb fordítást mutatta be Rafael Nadal az Australian Open döntőjében január legvégén; győzelmével ő az első férfi teniszező, aki huszonegy Grand Slam-bajnoki címet nyert. Bemutatjuk a valaha legeredményesebb teniszezőt, a nagy küzdőt és versenyzőt.
2022. február 09. 13:15
p
1
0
0
Mentés
Balázs Boldizsár írása a Mandiner hetilapban.
Rafael Nadal olyan minimális eséllyel érkezett a szezon első Grand Slam-tornájára Melbourne-be, amennyire kevés csak lehetett. Mert bár társuralkodói, a szintén hússzoros Grand Slam-győztes Roger Federer és Novak Đoković sérülés, illetve oltatlanság miatt nem indulhattak, Nadal is csak éppenhogy: fél évet kihagyott sérülés miatt, edzeni is alig tudott, és azt a kis erőnlétet, amit harmincöt évesen összekuporgatott, a decemberi végi koronavírus-fertőzése szinte maradéktalanul elvitte. Családjával, edzőivel az előző hónapokban már arról beszélgetett, hogy többet talán nem is lép teniszpályára.
A salakpályás Grand Slamet, a párizsi Roland Garrost tizenháromszor nyerte meg”
Ráadásul a mezőny Đoković-mentesen sem volt gyenge. Mire átvirulta, átvicsorogta, majd átokoskodta magát Nadal a tavalyi olimpiai döntősön, a legfittebb, legnagyobbat ütő fiatalon, valamint a tavalyi wimbledoni döntősön, hullafáradtan érkezett a döntőbe, ahol az orosz Danyiil Medvegyev várt rá. A világ legjobb kemény pályás játékosa, aki simán verte Đokovićot szeptemberben a US Open döntőjében. A meglehetősen komplex játékként tisztelt tenisz egyetlen kicsi szegletében sem látszott előzetesen bármi, ami Nadal mellett szólt volna, hacsak nem az, hogy ő Rafael Nadal.
De hogy ez mit jelenthet, nem lehetett sejteni. Azt például biztosan nem, amit általában: Nadal nem nyújthatta végletekig a labdameneteket, mert amikor a meccs első pár percében megszokásból mégis ezt próbálta játszani, vészszirénák vijjogtak kifacsart testében. A rövid pontok viszont a szerván múlnak, aminek ütésében és fogadásában is Medvegyev a jobb, tán a legjobb manapság.
Nadal tehát elvesztette az első játszmát. Szóhoz sem jutott benne. A másodikban valamelyest igen, de annyira nem, hogy megnyerje. Két órája játszottak. Nadal lépni sem nagyon tudott. És ha tudott volna, akkor sem látszott, hogy mit, merre kéne. 0-2-es hátrányban az volt a kérdés, még húsz vagy huszonöt percig tart a meccs.
Már tudjuk: három és fél óra volt hátra. Három és fél óra fogcsikorgatás minden egyes pontért, három és fél óra küzdelem a küzdelemért tenisz Nadaltól. Amikor ő is csakvalamiféle gyermeki kötelességtudatból hihetett akár csak a szoros vereségben is – miközben el kellett lepleznie, hogy a hite magának sem hihető. Ezekre persze minden sportolót kondicionálnak, de van egy hallgatólagos határ, ahonnan a józan ész kiolthatja a harci tüzet. Nadal fordítása azonban bebizonyította, hogy ez a határ is átléphető. Látott már a sporttörténelem hatalmas fordításokat, ez azonban utólag is alig hihető. Még akkor is, ha mélyen beleégett bárkibe, aki látta. Senki másnak nem lett volna ekkora akaratereje a végső győzelemhez, csak neki.Rafael Nadal Parera 1986-ban született Mallorca szigetén. Nagybátyja, Toni Nadal kezdte teniszre tanítani, s tehetsége és küzdőszelleme láttán állt végleg teniszedzőnek – korábban történelem- és filozófiatanulmányokat folytatott, és kertészkedéssel is foglalkozott. Viszonylag kevés tapasztalattal a háta mögött rögtön előállt a később mindent eldöntő, merész ötlettel: noha jobbkezes, Rafa játsszon bal kézzel.
Senki másnak nem lett volna ekkora akaratereje a végső győzelemhez, csak neki”
Június 9-én arról döntünk, kiket küldünk az Európai Parlamentbe. Vajon milyen esélyei vannak a jobboldali pártoknak, hogy leváltsák az Európának ártó baloldali többséget?
Finisbe fordul az európai parlamenti és az önkormányzati választás kampánya, egymásnak feszülnek az oldalak, néha már úgy tűnik, nem lehet tovább feszíteni a húrt. Kacsoh Dániel írása.
Tizenkét éve tartották az első békemenetet, a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb tömeget megmozgató civil kezdeményezését. Magyarország maradjon a béke szigete! mottóval különös aktualitással bír a június 1-jén újra megrendezendő esemény.
Hány százalékkal lehet elégedett a Fidesz az európai parlamenti választáson? Létezik-e a „kiábrándult fideszes szavazó”? Mit szólnak a Magyar Péter-jelenséghez? Ki a vesztese a fővárosi kampánynak? Vitainterjú Török Gábor elemzővel és Giró-Szász András politikai tanácsadóval.