Valamikor a műfordításnak nagy hagyománya volt Magyarországon. A hetvenes-nyolcvanas években még sorra jelentek meg antológiák különféle népek költészetéből, és az egyes szerzőkre koncentráló fordításkötetek is jelentős számban láttak napvilágot. Elég, ha csak az Európa Könyvkiadónál futó, legendás, Napjaink Költészete című sorozatra gondolunk. Mára mindez nagyrészt a múlté, a rendszerváltás után ez a nemes irodalmi hagyomány is drasztikusan háttérbe szorult. Az okok taglalására itt most nincs hely, annál inkább van helye az örömnek, hogy mégis egy új világirodalmi antológia megjelenéséről adhatunk hírt. Különösen annak fényében, hogy ezt a kötetet egy vidéki kiadó, az Új Forrás című folyóirathoz köthető Új Forrás Könyvek jelentette meg. A Vándorfények című könyv nem klasszikus értelemben vett világirodalmi antológia, szűkebb keresztmetszetből merít, ott viszont annál mélyebbre megy. A kötet Szilágyi Mihály műfordító munkáiból állt össze, aki évtizedek óta ültet át műveket főként angol, orosz és spanyol nyelvből. Nem kezdő tehát – a British Council műfordítói versenyének győztese is –, és nagyon ideje volt már, hogy egyfajta összegzésként elkészítse ezt a válogatást. „A nemzeti nyelvek irodalmát a szerzők, a világirodalmat a műfordítók gyarapítják” – ezzel a José Saramagótól származó idézettel indul a könyv, és ez az idézet nem valamiféle önfényezés akar lenni, hanem rávilágít egy egyszerű tényre, amelyről hajlamosak vagyunk megfeledkezni. A Vándorfények kortárs költők műveit tartalmazza, részben tematikus elrendezéseben, ugyanis Szilágyi külön ciklusokat szentelt a festészettel és a zenével foglalkozó verseknek. Hiánypótló, kiváló kötet született, érdemes elmerülni a világában.
Édesanya, kalandor és világutazó, aki megálmodta nekünk a világ legvagányabb kisegerét, Ruminit. A sorozat ma már egész univerzummá tágult, alkotóját, Berg Juditot pedig nemcsak számos gyerek- és ifjúsági könyv szerzőjeként ismerjük, október óta ő a Magyar Gyerekkönyv Fórum elnöke is.
Minden síron fotó és évszám, 1987, 1991 vagy akár 1998. Erős férfiak, még életük delelője előtt. Az ukrán hadsereg átlagéletkora papíron 43 év – itt viszont rengeteg a fiatal.
Ez az ünnep arra tanít, hogy egy időre szakítsuk meg a kataton körforgást, mélyüljünk el a pillanatokban, és értékeljük helyünket, hivatásunkat a világban. Constantinovits Milán írása.
Az utóbbi 30 évben a nehézségek ellenére is megtartottuk vezető szerepünket. A klímaváltozás, a munkaerőhiány és a generációváltás azonban óriási kihívást jelent.
Mitől vonzók a magyar egyetemek a külföldiek szemében? Mikor kerülhet pont az Erasmus-ügy végére? Interjúnk a magyar felsőoktatás és kutatás nemzetköziesítéséért felelős miniszteri biztossal.
A konfliktust szinte kizárólag erőszakkal szokták kezelni, és sosem az győz, akinek igaza van, aki szebb vagy erkölcsösebb; egyetlen döntő szempont van: a fizikai erő.
p
0
1
0
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!