Az Egyesült Államok visszaszorulása első számú globális hatalomból második számúvá nem kérdés, hanem tény, és nem jelent katasztrófát. Akik apokalipszist kiáltanak vagy éppen a trend megfordítását ígérik, átverik az amerikai választót. Bölcsebb lenne elfogadni a realitásokat.
2022. augusztus 25. 12:18
p
2
0
0
Mentés
Jed Esty az angolszász irodalom professzora a Pennsylvaniai Egyetemen. Bölcsészként nem gazdasági vagy geopolitikai, hanem kifejezetten ideológiai oldalról vizsgálja az amerikai birodalom hanyatlását. Szerzőnk úgy véli, hogy mára „az elveszített nagyság iránti sóvárgás lett az amerikai életmód lényege”, ami cseppet sem segít az Egyesült Államok bajain, sőt súlyosbítja őket.
Esty szerint Amerika globális dominanciájának visszaszorulása ténykérdés. Gazdasági erő, politikai egység és nemzetközi befolyás tekintetében az USA a második világháború végén ért a csúcsra, és az 1970-es évek óta folyamatosan hanyatlik – árnyékként követve a Brit Birodalom leáldozásának kronológiáját a 19. század végétől a 20. század közepéig. A Reagan- és Clinton-kormányok idejére jellemző hurráoptimizmus csak rövid, bár megtévesztő pauzák voltak egy „hosszú alkonyatban”. A világ legmagasabb épülete ma már Dubajban áll, a bolygó leggazdagabb embere mexikói, legnagyobb tőzsdei vállalata kínai, legjelentősebb finomítója és legtermékenyebb filmstúdiói indiaiak. 2030-ra a világ tíz legnagyobb gazdaságából hat ázsiai lesz. Bár a jelek egyértelműek, az amerikai elit képtelen elfogadni a realitásokat. A tengerentúli bal- és jobboldal mára létrehozta saját párhuzamos ideológiáit a hanyatlás „keretezésére” – ezek az erkölcsi eróziót kárhoztató, nagy visszatérést ígérő trumpista MAGA-mozgalom, illetve a mindenért a populizmust okoló „szakértői” technokrácia.
Szerzőnk a hanyatlás különféle ideológiai alapú magyarázatait összefoglalóan deklinizmusnak (declinism) nevezi, amellyel a legfőbb probléma, hogy súlyosan megtéveszti az amerikai választót. Azt a hamis illúziót kelti ugyanis, hogy az Egyesült Államok hanyatlása elkerülhető (lett volna), s hogy feltétlenül katasztrofális következményekkel jár az emberek mindennapjaira nézve.
A megalapozatlan várakozásokra épülő optimizmus, illetve a kilátástalanságból fakadó depresszió egyaránt mérgezi az amerikai kultúrát – sőt ezek összecsapása okozza a 2020-as évek kulturális háborúját a tengerentúlon –, miközben egyik sem kínál megoldást a valós problémákra.
Tizenkét éve tartották az első békemenetet, a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb tömeget megmozgató civil kezdeményezését. Magyarország maradjon a béke szigete! mottóval különös aktualitással bír a június 1-jén újra megrendezendő esemény.
Június 9-én arról döntünk, kiket küldünk az Európai Parlamentbe. Vajon milyen esélyei vannak a jobboldali pártoknak, hogy leváltsák az egyre ideologikusabb, föderalistább, Európának ártó baloldali többséget? Áttekintettük az 1979 és 2019 közti negyven év választási trendjeit, és értékeltük a kilátásokat.
Finisbe fordul az európai parlamenti és az önkormányzati választás kampánya, egymásnak feszülnek az oldalak, néha már úgy tűnik, nem lehet tovább feszíteni a húrt.
Hány százalékkal lehet elégedett a Fidesz az európai parlamenti választáson? Létezik-e a „kiábrándult fideszes szavazó”? Mit szólnak a Magyar Péter-jelenséghez? Ki a vesztese a fővárosi kampánynak? Vitainterjú Török Gábor elemzővel és Giró-Szász András politikai tanácsadóval.
Aktív fenyegetésről van szó, amely mögött a térségben hosszú ideje aktív érdekcsoport áll – állapította meg az ellenzék külföldi kampánytámogatása kapcsán a Szuverenitásvédelmi Hivatal. A szervezet arra is fényt derített, hogy már Karácsony Gergely 2019-es kampányát is megtámogatták kívülről.