Oswald Spengler A Nyugat alkonyának egyik fejezetében sorra veszi azokat a tulajdonságokat, amelyek egy politikust államférfivá emelnek. Szerinte egy államférfi mindig a tények mestere, vagyis „soha nem cseréli fel azt, aminek lennie kellene, azzal, ami valóban várható”. Nem véletlenül terjedt el napjainkban az a vélemény, hogy hiány mutatkozik tehetséges, rátermett vezetőkből, hiszen sokkal inkább vágyvezérelt, ideologikus gondolkodás jellemzi a kortárs politikusokat, mintsem racionalitás. A két lábbal a földön járás képessége azonban csak szükséges, nem elégséges feltétele a kiváló politikai teljesítménynek, az intuíció legalább annyira fontos összetevő, amint arra a politikai stratégia élő legendája, Henry Kissinger Az állam vezetéséről című nagymonográfiájában – Spenglerre is hivatkozva – rámutat.
Az idén századik születésnapját ünneplő egykori amerikai külügyminiszter annak bemutatására vállalkozott, hogy a múlt és a jelen ismerete, illetve a lehetséges jövő kitapogatásának képessége miként járt kéz a kézben hat 20. századi állami vezető pályájában. Az antik történetírói hagyományokat megidézve tárgyalja Konrad Adenauer, Charles de Gaulle, Richard Nixon, Anvar Szadat, Lee Kuan Yew és Margaret Thatcher politikai portréját részletes eseménytörténetet bemutató, a tárgyalt politikusokról szerzett személyes benyomásait is megosztó írásában.
A vezetői stratégiák sikerességét leginkább az ütemérzék határozza meg, ami részben történelmi tapasztalatokból, részben megérzésből táplálkozik. Kissinger szerint a legtöbb döntés meghozatalakor túl kevés információ áll rendelkezésre, ám egy stratéga nem várhat addig, amíg minden ismeretessé válik a számára, mert azért gyakran túl nagy árat kell fizetnie – akár ténylegesen, akár a mozgástér beszűkülése által. Vagyis tudni kell olvasni a jelekből, meg kell érteni a történelem szavát. Jó példa erre De Gaulle, aki a második világháború lezárását követően elegendő politikai hatalom hiányában inkább visszavonult szerény vidéki házába, és bő tizenhárom évet várt addig, amíg olyan belpolitikai viszonyok jönnek létre, amelyek között szabadon megvalósíthatóvá vált a grandeur helyreállításának stratégiája. Nixon előrelátását is sokan alábecsülik, pedig a század geopolitikájának egyik döntő sakklépését éppen ő tette meg – nem kis részben Kissinger sugallatára –, amikor 1972-ben ellátogatott Kínába, amivel kvázi nagyhatalomként ismerte el Mao Ce-tung rendszerét, és új dinamikát vitt a hidegháborúba. A látszólag párhuzamos életrajzok azonban találkoznak Kissinger univerzumában. Szerinte a hat politikus egyrészt azért volt kivételes, mert egyaránt szerényebb sorból származott, mint az uralkodó politikai elit, másrészt pedig, mert a megörökölt körülményeken túllépve vitte el társadalmát „a lehetséges határáig”, vagyis jelentősen javította nemzete pozícióit.
Ez az ünnep arra tanít, hogy egy időre szakítsuk meg a kataton körforgást, mélyüljünk el a pillanatokban, és értékeljük helyünket, hivatásunkat a világban. Constantinovits Milán írása.
Az utóbbi 30 évben a nehézségek ellenére is megtartottuk vezető szerepünket. A klímaváltozás, a munkaerőhiány és a generációváltás azonban óriási kihívást jelent.
Mitől vonzók a magyar egyetemek a külföldiek szemében? Mikor kerülhet pont az Erasmus-ügy végére? Interjúnk a magyar felsőoktatás és kutatás nemzetköziesítéséért felelős miniszteri biztossal.
Marco Rossi szövetségi kapitány kihirdette a nemzeti együttes bő keretét. E 34 labdarúgó közül kerül ki az a 26, aki Magyarországot képviseli nyáron Németországban. Seregszemlénk az Európa-bajnokságra készülve.
Orbán Viktor miniszterelnök Hszi Csin-ping kínai államfőt fogadja a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren május 8-án. A kínai elnök három napot tartózkodott Magyarországon állami látogatáson a diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóján. A tárgyalások eredményéről Közélet rovatunkban olvashatnak részletesen.
Jelenléte betöltötte az egész teret, és megtelének mindnyájan a Magyar Péter iránti hamis szeretettel és reménységgel, holott azt sem tudják vala, kicsoda.
Matús Sutaj Estok úgy fogalmazott, hogy az egyik verzió szerint a bűncselekmény hátterében „bizonyos emberek csoportja” állhat, amelynek tagjai „egymást bátorították, illetve támogatták e bűncselekmény elkövetésében”.
p
4
0
28
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!