Agykutatástól a kocsmákig – Képiró Miklós biológus a Mandinernek

Képiró Miklós (1981) biológus (MSc), biokémikus (PhD), az iBar Experience kft. társalapítója és vezető szoftverfejlesztője.

***

Miről szólt a kutatás, amivel szakmai berkekben híressé váltak?

Régóta ismert, hogy az emberi agy energia igénye óriási. Az utóbbi évek kutatásai azonban arra is rámutattak, hogy lényegében nincs olyan agyi megbetegedés, ahol az agysejtek energia ellátása valamilyen formában ne sérülne. Egyre több adat mutat abba az irányba, hogy a neurodegeneratív megbetegedéseknél – mint például az Alzheimer- vagy a Parkinson-kór – az energiaellátás hibája időben megelőzi a többi klinikai tünetet, felvetve annak a lehetőségét, hogy ez az energetikai probléma sokkal inkább ok, mintsem okozat ezeknél a betegségeknél. Ebből a felismerésből kiindulva feltételezhetjük, hogy

számtalan agyi megbetegedésnél lehet hatékony. Kutatásaink során egy olyan technológiát fejlesztettünk ki, amely kismolekulák nagy áteresztő képességű és képalapú tesztelését teszi lehetővé egérből származó agysejtek hetekig tartó mesterséges életben tartásával, és energiatermelő sejtszervecskéinek (mitokondriumok) láthatóvá tételével. A módszerünkkel végül 61 olyan hatóanyagot azonosítottunk, amelyek többsége nem csak, hogy megnövelte az agysejtek energiatermelését, de Alzheimer-kórt modellező rendszerben egyben védelmet is nyújtott számukra. A legígéretesebb molekulánk pedig ezen hatásait élő állatban is kifejtette.

Hol folytatták a kutatásokat?

Floridában dolgoztunk a The Scripps Research Institute-ban. Erről az intézményről azt kell tudni, hogy kinttartózkodásunk alatt, 2017-ben a Nature nevű top szaklap a világ leginnovatívabb és legbefolyásosabb kutatóintézetének választotta. Ja, és nem utolsó sorban Palm Beach-en van. A munkakörülmények olyanok ott, amilyen egy magyar kutatónak még az álmaiban sem létezik. A legmodernebb készülékekkel felszerelt core facility-k (közös használatú laborok) működnek, ezek működtetéséhez pedig magasan képzett kiszolgáló személyzet, magas fizetés, pálmafák, óceán.

Mit kell tudni a tudományos lapról, amiben megjelent a tanulmány?

A munkánk a Science Advances nevű, magasan jegyzett szaklapban jelent meg, ami főleg kiemelkedő technológiai újításokat közöl az összes tudományterületről.

Képiró Miklós és Várkuti Boglárka a Scripps Research Institute-ban

Honnan jött az ötlet, hogy startupot indítsanak?

Régóta kacérkodunk a gondolattal, hogy valami saját dologba vágjunk. Régebben úgy képzeltük el, hogy ez majd egy saját egyetemi kutatócsoport lesz. Az utóbbi években azonban sok minden megváltozott. Mindenképp szerettünk volna hazajönni Magyarországra, de főleg az alulfinanszírozottság, a kiszámíthatatlanság és az átláthatatlanság miatt nem éreztük jó ötletnek, hogy mi most bármiféle akadémiai vagy egyetemi kutatócsoport létrehozásával próbálkozzunk. Tehát

és ki akarja elégíteni a kutatási, innovációs kényszerét? Mondjuk alapít egy startupot.

Miféle találmányt hoztak létre? Mi ez az egész?

Manapság egy biológus a pipettázás mellett jó, ha számos más dologhoz is konyít valamennyire: például tud programozni, adatot elemezni, és mondjuk ért a mesterséges intelligenciához (AI). Mivel Bogival, a feleségemmel mi is ilyenek vagyunk, az alapötletünk az volt, hogy keressünk olyan, akár teljesen hétköznapi területeket, ahová a mesterséges intelligencia még nem tört be, és fejlesszünk oda AI-alapú applikációkat. Több emberrel is beszélgettünk arról, hogy mit dolgozik, hogyan csinálja azt, amit csinál, nem lenne-e boldogabb az élete, ha bizonyos dolgokat automatizálnánk a munkahelyén. A konkrét startup projekt egy ilyen beszélgetés során jött Gazsi öcsémtől, Képiró Gáspártól, aki a vendéglátó iparban dolgozik: standolás. A standolás az a folyamat, amely során az éttermekben, kocsmákban mérik az üvegekben lévő folyadékmennyiséget, így követve a napi fogyást. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a pincérek, csaposok a műszak után vagy egy mérőedénybe kiöntögetve, vagy az adott üveg típushoz gyártott mérőcsíkokkal leméregetik minden egyes üvegben a folyadék-mennyiségeket, az adatokat leírják egy papírfecnire, amit aztán átadnak a főnöküknek további feldolgozásra. A mi megoldásunk erre a problémára egy telefonos app. A találmányunk röviden egy olyan AI-alapú algoritmus, ami egyetlen képből felismeri az üvegtípust, és megmondja, hogy hány centiliter ital van benne (mondjuk Jack Daniels Black Label: 13 cl). Sajnos az üvegek pár százaléka nem átlátszó, itt ez a módszer nem működik. Az apphoz azonban adunk egy kis méretű bluetooth mérleget is, amivel a nem átlátszó üvegeket is gyorsan le lehet mérni.

Mennyiben kapcsolódik az applikáció az alapkutatásokhoz?

Ahhoz, hogy telefonos fényképeken térfogatokat tudjunk méregetni, elég sok trükköt kell alkalmazni, többek közt ki kell küszöbölni a képeken a perspektivikus torzítást, amire jelenleg nincs általánosan használható módszer. Ezt mi egy speciális neuronális hálózattal oldottuk meg, amit az elmúlt hónapokban direkt erre a projektre fejlesztettünk ki. Ha egyetemi kutatócsoport lennénk, akkor ezt most publikálnánk mint alapkutatást: leírnánk, hogy mennyire jó ez a módszer, és hogy milyen potenciális ipari alkalmazásai lehetnek a jövőben. De mivel egy startup vagyunk, a módszert nem publikáljuk, hanem integráljuk a termékünkbe és eladjuk mint szolgáltatást. Tehát a kérdésre visszatérve, az applikációnk fejlesztése módszertanilag nagyon hasonló egy alapkutatási projekthez: sok szempontból azt csináljuk, mint Floridában,

Mikor jelenik meg az app? Milyen üzleti lehetőséget látnak benne?

Az app a terveink szerint augusztusban vagy legkésőbb szeptemberben fog megjelenni. Mivel az egész világon standolnak, és jelenleg nincs a piacon a miénkhez hasonló, fotó alapú megoldás, nagyon komoly üzleti lehetőséget látunk a projektben. Már honlapot is készítettünk hozzá.

Más ötleteken is gondolkodnak?

Igen, több olyan területet is találtunk – orvosi diagnosztika, mezőgazdaság –, ahol meglátásunk szerint a mesterséges intelligencia és a tudományos megközelítés komoly innovatív potenciállal bír. Ezek a projektek azonban egyrészt még nem publikusak, másrészt a fejlesztésükhöz jóval komolyabb forrásokra van szükség, mint amennyi jelenleg a rendelkezésünkre áll. Ezeket a forrásokat részben az iBar-projekt bevételeiből – a standoló applikációnk neve –, részben kockázati tőke bevonásával kívánjuk fedezni.

Képiró Miklós, Képiró Hanna és Várkuti Boglárka a Palm Beach-en 2018-ban, pár perccel a magyarországi újév előtt

És egy utolsó kérdés: miért nem maradtak a világ egyik legjobb kutatóhelyének a környékén?

Igaziból mi sosem akartunk letelepedni az USA-ban. Azért mentünk oda, mert nagyon

Négy évet töltöttünk ott, és ez alatt nem csak publikációink és szabadalmaink születtek, hanem egy gyönyörű kislányunk is, Hanna. Az ő megérkezése volt az a pont, amikor a hazajövetelt illető kétségek egyértelműen megszűntek. Nem akartuk, hogy úgy nőjön fel, hogy nem ismeri a családját.

Nyitókép: Az iBar nevű startup társalapítói: Képiró Miklós, Várkuti Boglárka és Képiró Gáspár