Rudolf Péter, negyedik hullám, öttusareform, megfigyelő szoftver és klímaperek – megjelent a Mandiner!
2021. november 25. 08:00
Használ-e egy intézménynek Rudolf Péter szerint, ha a liberális gondolat mellett a konzervatív is helyet kap? Ki láthat bele a telefonunkba? Mi lesz az öttusával a lovaglás nélkül? Interjú Galgóczy Árpáddal, lengyel-belarusz helyzet, Nézőpont-születésnap és zöldbuszok – megjelent a Mandiner hetilap!
2021. november 25. 08:00
p
2
2
1
Mentés
Nemzeti liberális vagyok, mint Deák Ferenc, a „haza bölcse”, mindig keresem a kapcsolódási pontokat az ellentétes nézetek között – mondja Rudolf Péter. A Kossuth-díjas színésszel, színházigazgatóval címlapos interjút olvashatnak a kettészakadt színházi szakmáról, metoo ügyekről, családról és az elbizonytalanított fiatal generációról.
„A hatalom és az egyén viszonya mindig része lesz a színházcsinálásnak”
– fogalmaz interjúnkban.
Vezércikkünkben, az Első karakterben Kacsoh Dániel ír a Városháza-ügy kapcsán arról: a balliberális oldal politikusai nem bírják ki, folyton el akarják adni a nemzeti vagyont.
Közélet
Változatos eszközökkel, de a korábbiaknál jóval nagyobb rutinnal veszi fel a harcot az elharapódzó járvánnyal szemben hazánk és egész Európa. Újfajta kihívásokkal is meg kell küzdeni, miközben olyan megoldások is vizsgáznak, mint a kötelező oltás bevezetésének lehetősége a munkahelyeken – közélet rovatunkban helyzetjelentést olvashatnak a kontinensen dúló járványhelyzetről.
„Hazánkban feleannyian szorulnak kórházi kezelésre, mint a harmadik hullám csúcsán” – olvasható összeállításunkban.
L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója publicisztikájában a 100 éve született Horváth János közgazdászra, egykori parlamenti képviselőre és példás életútjára emlékezik.
Farkas Vajk, az Alapjogokért Központ vezető elemzője az új európai jobboldal formálódása kapcsán ír a magyar-spanyol együttműködésről, azon belül a Vox-szal való szövetség előnyeiről.
Külföld
Lengyel szomszédait és az egész EU-t akarta csapdába csalni Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök, de aztán túltaktikázta magát, s végül Moszkva koppintott az orrára. Külföld rovatunkban körképünket olvashatják a lengyel-belarusz helyzetről.
Új fejezethez érkezett a titkosszolgálatok és a privát szférájukra érzékeny felhasználók macska-egér harca: az Európai Bizottság a telefonunkba belelátó CSS technológia kötelezővé tételét kezdeményezheti. Körbejártuk, hogy mivel járna a lépés.
Több mint három éve tart a német CDU válsága, s útkeresése talán még sokkal régebb óta húzódik – Bauer Bence, az MCC Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója véleménycikkében állít fel diagnózist a párt állapotáról.
Precedens& Makronóm
Magáncégek elleni „klímaperek” sorozata indult el Európában Írországtól Németországig. A bíróságok sokszor a hatályos jogszabályokon túlmutató kibocsátáscsökkentési követelményeket kérnek számon a vállalatokon, mintegy jogalkotói szerepbe helyezve magukat, ami jogállamisági aggályokat is felvet – precedens rovatunkban megvizsgáltuk a jelenséget.
„A független magyar politika előbb-utóbb mindig kitermeli a maga meghatározó pártját” – írja Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója publicisztikájában, amelyben az elmúlt években kialakult politikai berendezkedést jellemzi.
„A közlekedési szektor a szén-dioxid-kibocsátás 20 százalékáért felel az országban, ezért is fontos az elektromos hajtás elterjedésének támogatása” – fogalmaz makronóm rovatunkban Steiner Attila klímapolitikáért felelős államtitkár, akivel zöldcélokról és az energiaválságról is beszélgettünk.
Sport
A lovaglás kiebrudalásával a Nemzetközi Öttusaszövetség, úgy tűnik, túl messzire megy. Világszerte sportolók széles köre áll ki a változás ellen; úgy érzik, ezzel az öttusát magát számolnák fel. Fábián László és Martinek János öttusázó bajnokainkkal is értékeltük a helyzetet.
Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés
Böszörményi Nagy Gergely egy esszégyűjteményt ajánl a héten, amely konzervatívok és környezetvédők profetikus összefoglalója a globalizációról.
A Feminens oldalán Legeza Mártát, a kosárfonás fiatal mesterét ismerhetik meg.
Új hazai kutatóközpont lendítheti előre az idegrendszeri betegségek kutatását és a látást helyreállító eljárások fejlődését – a részletekről tudomány kisrovatunkban olvashatnak.
Uri Dénes Mihály jegyzetében nagyapja családi házába hívja nosztalgiára az olvasót.
Galgóczy Árpád a második világháború után fegyverrel küzdött a szovjet hadsereg ellen. 1947-ben gimnáziumi diákként ítélték húsz év kényszermunkára a gulágon. Hét évet töltött a Szovjetunióban embertelen körülmények között. 1954-ben amnesztiával szabadult, de a hazatérésre újabb hat évet kellett várnia. A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja alkalmából összetartásról, áldozatvállalásról és a magyarok végtelen nemzet- és hazaszeretetéről beszélgettünk a József Attila-díjas műfordítóval élet rovatunkban.
A Magyar Passióról olvashatnak kritikát, a tárcát Száraz Miklós György írta. A rovatban a száz évvel ezelőtt, 1921. november 27-én született Pilinszky János költészetéről is megemlékezünk.
A lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatban Ókovács Szilveszter, az Opera főigazgatója ír arról, hogy mi a különbség aközött, hogy valaminek értéke vagy ára van.
Június 9-én arról döntünk, kiket küldünk az Európai Parlamentbe. Vajon milyen esélyei vannak a jobboldali pártoknak, hogy leváltsák az Európának ártó baloldali többséget?
Finisbe fordul az európai parlamenti és az önkormányzati választás kampánya, egymásnak feszülnek az oldalak, néha már úgy tűnik, nem lehet tovább feszíteni a húrt. Kacsoh Dániel írása.