Tovább süllyednek az amerikai elitegyetemek az etnikai konfliktusokba.
Az Egyesült Államok és egyben a világ vezető egyetemei közül egyre többeket ért utol az elmúlt években az identitáspolitikai és kultúrharc. Ennek során a korábbi, érdem alapú, meritokratikus szemlélet helyét
egyre inkább átvette a származáson vagy épp nemi identitásokon alapuló megkülönböztetés.
Az egyetemek „pozitív diszkriminációt” szolgálni kívánó intézkedéseket is bevezettek, például meghatározott etnikai csoportok kedvezményeket kaptak a bejutáshoz, míg mások ilyenben nem részesülhettek, amit viszont gyakorlatilag az ő esetükben negatív diszkriminációnak lehet nevezni.
Az egyetemek óvatos – de lehet akár gyávának is nevezni – vezetése pedig időközben egyre inkább belesüllyedt a radikális csoportok által befolyásolt kultúrharcokba. Ennek súlyos példája volt az elmúlt hónapokban, amikor is a Harvard elnöke – egy fekete nő, Claudine Gay – nem volt képes egyértelműen elhatárolódni az Izrael- és zsidóellenes szólamoktól, amik a Harvardon is teret nyertek a Hamász terrortámadását követő, palesztinpárti tüntetéseken. Gay végül bele is bukott a botrányba.
Ezt is ajánljuk a témában
Van, aki szerint a mostani elnök, Claudine Gay több kárt okozott a történelmi intézménynek, mint eddig bármi és bárki más.
A zsidó diákok elmúlt hónapokbeli panaszai után most viszont a palesztin diákok aggódnak a szerintük ellenük irányuló, „iszlamofób” megnyilvánulások miatt a Harvardon, az egyetem tehát tovább vergődik az identitáspolitikai, kultúrharcos konfliktusokban.
A Muslim Legal Fund of America nevű, amerikai muszlim jogvédő szervezet panaszt nyújtott be, miután
a Harvard egyes muszlim diákjai arról számoltak be, hogy zaklatták és rasszista támadások érték őket
csak azért, mert palesztinok, muszlimok, és kiálltak a palesztinok jogaiért – szól a hír.
A diákok szerint azért is megtámadták őket, mert a hagyományos palesztin kendőt viselték. A jogvédők szerint a Harvard nem védte meg ezen diákjait a zaklatásoktól, pedig nekik is joguk van a biztonságos környezethez és nézeteik szabad megvallásához.
A történtek miatt lépéseket tett az amerikai szövetségi oktatási minisztérium is, amely vizsgálatot indított az ügyben.
A Harvardnak nem ez az első ilyen esete az ősz óta: pár héttel korábban a Harvard zsidó diákjait érintő antiszemita incidensek miatt indult vizsgálat a neves egyetemen.
Ezt is ajánljuk a témában
Claudine Gay búcsúüzenetében azt írta: „ez a Harvard érdeke”.
Kapcsolódó vélemény
The New York Times
Ahol korábban hegycsúcs állt, ott most kráter van.
Nyitóképen: Palesztinpárti tüntetés a Harvardon (Joseph Prezioso / AFP)
Ezt is ajánljuk a témában
Az erről szóló közös nyilatkozatot az Amnesty International(!) harvardi szervezete is aláírta, később azonban szép csendben törölték magukat a listáról. Francesca Rivafinoli szemléje.
Több mint 50 millió ember lakóhelye van veszélyben, és nincs jele az enyhülésnek.
Keith Self texasi republikánus képviselő élesen bírálta a Biden-kormányzat Ukrajna politikáját.
A Pekingben tárgyaló amerikai külügyminiszter figyelmeztette Kínát, hogy ne támogassa háborújában Oroszországot.
Az intézkedés 170 millió amerikait érintene. A TikTok tiltakozik a tervezett, szólásszabadságot korlátozó intézkedés ellen.
A budapesti nagykövet mostantól még inkább a demokrácia fejlesztésére összpontosít.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
