Az emberek életkörülményei az évezredek alatt óriásit változtak. A különböző korszakok mind nyomot hagytak a fejlődésében és más szemszögből világították meg az életet. Minden generáció ellenállóbbá, óvatosabbá és luxusra hajlamosabbá tett minket. Így jutottunk el a barlangoktól a pazar lakásokig.
Jelenleg a világ népessége meghaladta a 7 milliárdos határt, mely négyzetkilométerenként csaknem 15 embert jelent. Lehet, hogy így nem tűnik jelentősnek ez a szám, de gondoljunk csak bele abba, hogy az emberek társas lények, akik csoportokban élnek. És ha egy embercsoport letelepedik valahova, akkor ott létrejön egy olyan közeg, ahol az ember a felsőbbrendű hatalom és elnyomja a természetes környezetet és az élővilágot. Így jutottunk el oda, hogy a környezetvédelem és a fenntarthatóság napjaink legégetőbb problémája, és sürgősen változtatnunk kell a szokásainkon, ha a jövő generációinak is meg akarjuk őrizni a bolygónkat.
A megoldást ezekre a környezetvédelmi problémákra az okos városok jelentenék. Ezekben a strukturált, tudatosan tervezett és fejlesztett városokban az integrált rendszerek segítenék a lakosokat az intelligens és fenntartható gyakorlatok alkalmazásában. Az alábbiakban tehát azt részletezzük, hogy milyen területeken jelenthetnek segítséget az intelligens városok a környezeti problémák megfékezésében.
Függőleges építkezés vízszintes helyett
A népesség növekedésével arányosan egyre több földterületre van szükség, hogy a lakhatási igényeket ki lehessen elégíteni. Számos kormány próbál korlátozásokat bevezetni ezzel kapcsolatban, hiszen a szabad földterület véges erőforrásnak számít. Azonban megoldás lehet erre a problémára az, hogyha vízszintes terjeszkedés helyett függőlegesen kezdünk építkezni. Így ez sok ember számára kielégítő megoldás lehet és csupán korlátozott területet foglal el így egy adott épület. Egy másik lehetőség az ilyen projektekben pedig az lehet, hogyha az újonnan készülő lakóépületeket fenntartható energiával látják el.
Kevesebb, de zöldebb jármű
Kulcsfontosságú kérdés lehet a környezetbarát autók és tömegközlekedési járművek bevezetése. A jelenlegi járművek többségében fosszilis tüzelőanyagokkal és hagyományos módon előállított villamos energiával működnek. Azonban az intelligens városokban a cél az lenne, hogy olyan közlekedési rendszereket fejlesszenek ki, ahol már mesterséges intelligenciájú járműveket is integrálhatnak a közlekedésbe, valamint ezek a járművek zöld üzemanyagokat és megújuló energiaforrásokat használjanak.
Általuk csökkenhetne a közúti autók száma, az utakon tapasztalható forgalom és a zajszennyezés, valamint pozitív hatással lenne a környezetszennyezésre és gyorsabb utazási időt eredményezne.
A megújuló energia az egyetlen jövő
Globálisan a teljes energiaigény 75 százaléka a városokban összpontosul, míg a világ teljes lakosságának csupán 55 százaléka lakik városokban. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a városok energiaigényét minél fenntarthatóbb, takarékosabb módon tudjuk kielégíteni, hogy így kisebb hatást gyakoroljunk a környezetünkre.
Az okos városok energiaellátását megújuló energiaforrások biztosítanák, mint a napenergia, szélenergia és a hullámokból származó energia. A mesterséges intelligencia alapú megoldások pedig segítséget nyújthatnak az otthoni és munkahelyi energiafogyasztás szabályozására.
Műanyag tilalom
A szárazföldi és a vízi ökoszisztémára az egyik legveszélyesebb hatást a műanyag és annak különböző formái jelentik. Az óceánok tele vannak mikroműanyagokkal, melyek az élőlényeken keresztül visszajutnak a természeti körforgásba, valamint teljes műanyag szemét szigetek úsznak az óceánok felszínén, ami komoly veszélyt jelent a tengeri élővilágra.
Éppen ezért az okos városokban tilos lenne a műanyag használat, különösen a nem újrafelhasználható műanyagcsomagolások. Ugyan már számos gyártó dolgozik azon, hogy a csomagolóanyagaik újrafelhasználhatóak legyenek, illetve sok országban be is tiltották már az egyszer használatos műanyag eszközöket, de még mindig nem elég drasztikus lépések ezek a természet védelme szempontjából.
Hatékony hulladékgazdálkodás
Napjainkban sok város még mindig nem rendelkezik megfelelő hulladékkezelési infrastruktúrával. A hulladék vonzza a kártevőket, ezáltal olyan baktériumok táptalajává válhat, amelyek veszélyt jelentenek az emberek és az állatok egészségére. Éppen ezért a hulladékgazdálkodási rendszerek elengedhetetlenek a környezet tisztán tartásához.
Az intelligens városokban azonban jól kiépített hulladékkezelési rendszer működne, valamint a fejlett technológia lehetővé tenné a hulladékgyűjtő járművek számára, hogy feltérképezett utak alapján gyűjtsék össze a hulladékokat. Ez nemcsak a hulladékok újrahasznosítását tenné hatékonyabbá, hanem a teljes folyamat is sokkal környezetkímélőbb lenne.
Láthatjuk tehát, hogy az okos városok számos előnnyel rendelkeznének, hiszen a kezdetektől fogva tudatosan lennének kialakítva és megépítve. Azonban nagyon fontos, hogy már most elkezdjük mi magunk is alkalmazni a fenti pontokat a saját életünkben, nehogy késő legyen már, mire odakerülnénk, hogy beköltözünk egy okos városba.
A cikk szerzője Blősz Dalma.
Április 18-án a Bálna Honvédelmi Központban az MBH Makronóm Makroverzum rendezvénysorozat keretében ezúttal a magyar ESG mint találkozási pont témaköre került terítékre. Az esemény panelbeszélgetésein a téma neves szakértői mondták el gondolataikat a jóllét fenntartható növelése, a zöldfinanszírozás jövője, valamint a vállalati ESG-megoldások kapcsán.
A hazai ESG-törvény kapcsán kiemelt cél a fokozatos bevezetés, hogy a kkv-knak legyen idejük felkészülni az új adatszolgáltatási kötelezettségre – mondta Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára az MBH Makronóm Makroverzum konferencián. A szimpóziumon – amely a fenntarthatóságot és az ESG-t állította fókuszba – György László kormánybiztos hivatalosan is bemutatta a jelenlegi, kizárólag GDP-alapú gazdaságifejlettség-mérés pontosabb alternatíváját, a Harmonikus Növekedési Indexet. Puskás András, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese kifejtette, hogy az ESG-törvény keretet ad a közös fenntarthatósági célok eléréséhez és elősegíti a zöld finanszírozás térnyerését.
„Ültessünk, hogy élhessünk!" címmel indított országos faültetési programsorozatot a KDNP.
Egy civil szervezet szerint a műanyaggyártók évtizedek óta tudják, hogy az újrahasznosítás valójában nem oldja meg a problémákat.
A világ egyik legnagyobb és leginnovatívabb légitársasága az újrahasznosításban hisz.
A liberális EP-képviselő szerint a betiltással hazánk „a géprombolás útjára lép”.
„Ami engem legjobban zavarba hoz, az, hogy engem apunak hívnak a Tiktokon az én követőim” – mondta Budapest főpolgármestere.
„Ahol én mozgok, nem találkoztam ilyen fordulatokkal, ott nem használnak ilyen mondatokat” – mondta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter.
