A korábbi, hírhedt görög válságkezeléshez hasonló megszorító intézkedéseket vezetnének be a német vállalatok, hogy túléljék a közelgő telet, derül ki egy friss kutatásból. Ha pedig az elbocsátások és az áremelések nem működnek, sokan komolyan fontolgatják a külföldre költözést is, vagy már el is indultak.
A német vállalatok körülbelül 25 százaléka tervezi a munkahelyek csökkentését, egy tágabb „költségmegtakarítási intézkedéshullám” keretében – derül ki a müncheni székhelyű Stiftung Familienunternehmen (Családi Vállalkozásokért Alapítvány) nonprofit intézet 1080 német céget tartalmazó felméréséből.
Ezen túlmenően a vállalatok 82 százaléka az „energiahatékonyságba” tervez beruházni, tekintettel a növekvő földgázárakra, míg számos cég kijelentette, hogy támogatja az atomenergia használatának növelését, amelyet egyébként Németország fokozatosan megszüntet.
A kutatás arra is rávilágít, hogy a cégek 13 százaléka – vagyis körülbelül minden nyolcadik – fontolgatja a termelés leállítását, szemben az áprilisi hat százalékkal. Ez nem túl meglepő, hiszen míg 2021-ben az energiaköltségek a teljes értékesítés átlagosan 5,1 százalékát tették ki, ez a szám 2022-ben 8,2 százalékra ugrott, mutat rá a Stiftung Familienunternehmen.
Ami viszont még aggasztóbb lehet a német vállalatok számára, az az Institute for Economic Reseaerch (Ifo) egy másik friss felméréséből derül ki: az a tény, hogy csak minden harmadik német vállalat rendelkezik vészhelyzeti tervvel az energiaválság kezelésére.
Az intézet szerint főleg a kisebb cégeknél volt hiányos a tervezés – a legfeljebb 50 alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknak mindössze 15 százaléka hajtott végre megfelelő óvintézkedéseket.
Németországban nem egy új jelenségről van szó, hiszen ahogyan azt a Makronóm korábban megírta: a vészhelyzetre reagálva a Scholz-kormány úgy döntött, hogy Németország kivásárolja magát a válságból egy 200 milliárdos rezsicsökkentésre szolgáló hitel keretében, amely hallatán nagy – általunk is többször megírt – botrány tört ki Európában.
A sok uniós tagállam által vitatott döntés nagy valószínűséggel azért születhetett, mivel a német kancellár hivatalba lépése után, tavaly decemberben egészen egyszerűen nem volt felfegyverkezve egy alternatív forgatókönyvvel, már ami az orosz energiahordozók elapadása esetén léphetne életbe.
Márpedig, ha a kormányfő 200 milliárd eurós válságterve balul sül el, az nem csak az ő politikai pályáját törheti derékba, de az egész német gazdaságot – ezáltal pedig sok európai gazdaságot is – magával ránthatja.
Mindennek eredményeképpen, nem okozhat nagy meglepetést, hogy a Stiftung Familienunternehmen által megkérdezett vállalatok
Rainer Kirchdörfer, a nonprofit szervezet elnöke felhívta a figyelmet, hogy a vállalatok visszaszorítják a németországi termelést vagy olyan helyekre helyezik át, ahol alacsonyabbak az energiaköltségek, az adók és a bürokratikus terhek.
A Makronóm nemrég számolt be arról, hogy az Egyesült Államok felhasználja energiaár-előnyeit a válságtól sújtott Európával szemben, hogy meggyőzze a német vállalatokat a tengerentúli költözésre, ráadásul adókedvezményeket és a nyersanyagok jobb, olcsóbb elérését is felkínálja nekik.
Nem kevés német cég találta csábítónak az amerikai ajánlatot: csupán négy nagyvállalat, a Lufthansa, a Siemens, az Aldi és a Fresenius egészségügyi cég, közösen 300 millió dollárt (közel 129 milliárd forintot) fektettek be Oklahoma-államban.
Közben
míg a Mercedes-Benz és a BMW is hasonló nagyberuházásokat hajtott végre Észak-Amerikában.
Ennek fényében pedig – ahogy megírtuk – számos szakértő figyelmeztetett arra, hogy az elhúzódó energiaválság véglegesen tönkreteheti Európa ipari szerkezetét, míg az európai vállalatok leállása és külföldre vándorlása súlyos döntéshozói aggodalmat vált ki, előre vetítve a kontinens teljes ipari leépülését.
(Fotó: 123RF)
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Nem megy jól Scholz kancellár pártjának, előveszik a régi kártyát.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
A francia és a német jobboldal méregeti egymást.
Míg a lengyelek Dél-Koreával és az Egyesült Államokkal üzletelnek, addig a magyar kormány a német vállalatokkal kötött megállapodásokat.
Idén június 12–15. között ismét a magyar filmet ünneplik Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban. A Magyar Mozgókép Fesztivál immár hagyományosan életműdíjakkal ismeri el a legjobbakat, akikhez kapcsolódóan számos alkotást is levetítenek majd.
Két választást is rendeznek hazánkban június 9-én, ezért fontos, hogy tisztában legyünk a határidőkkel és szabályokkal.
