Aggódnak a fegyvergyártók a háború vége miatt

2022. december 04. 08:48

Ukrajna újabb és újabb fegyvereket követel a Nyugattól, és elégedetlen a gyártási tempóval. Pedig a fegyvergyártók lassúságának a szokásos indokokon túl van egy meglepően prózai, de gazdasági szempontból annál érthetőbb oka is.

2022. december 04. 08:48
null
Révész Béla

A napokban – a NATO-s külügyminiszteri találkozó előtt – Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter arra szólította fel a tagállamokat, hogy „sürgősen fokozzák” a fegyvergyártást, mivel az elhúzódó háborúban Ukrajnánk egyre több fegyverre van szüksége. Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára közösségi oldalán már abszurdabban és westernesebben fogalmazott. Mint írta: ha a Nyugat a generátorok helyett nagy hatótávolságú rakétákkal látná el Ukrajnát, az sokkal hatékonyabb megoldást jelentene az energiaproblémákra. Az ukrán kormány egyre hevesebb és sürgetőbb követelésekkel lép fel, gyakorlatilag

hetente benyújtanak egy olyan fegyverrendelést a nyugati államoknak, amelynek ellentételezésére értelemszerűen soha nem fog sor kerülni

– a kormányok pedig vagy teljesítik azt, vagy tétován, esetleg egészen határozottan nemet mondanak, mint Izrael az Iron Dome kapcsán

A hadiipari anomáliákkal és a kapacitások buktatóival többször foglalkoztunk már részletesen. Hogy az USA-ban mi a fő probléma a gyártási területen, azt a Nem bírják a tempót a fegyvergyártók című írásunkban részleteztük, míg az európai fennakadásokat az Erre nem volt felkészülve az európai hadiipar című cikkünkben elemeztük.

Jut is, marad is?

A nyugati országok óriási kihívás előtt állnak, mivel úgy akarják önteni Ukrajnába a fegyverzetet, hogy közben saját védelmi képességük ne csökkenjen. A NATO már arra is forgatókönyvet dolgoz ki, mit tegyen, ha egyes donorországok az ukrajnai szállítmányok miatt nem képesek eleget tenni védelmi kötelezettségeiknek – ami elég abszurd, tekintve a háború eszkalációjának lehetőségét. Stoltenberg NATO-főtitkár ehhez képest elég magabiztosan jelentette be, hogy a szövetség addig biztosít fegyverutánpótlást Kijevnek, ameddig csak szüksége van rá. 

Stoltenberg mindent is megigér (MTI/EPA/Olivier Hoslet)
Stoltenberg mindent is megigér (MTI/EPA/Olivier Hoslet)

Washington, mint a NATO vezére és legfőbb nyomásgyakorlója, természetesen a védelmi kiadások növelését és a fegyverkészletek mielőbbi korrekcióját sürgeti. Az USA a Krím 2014-es annektálása óta hajtogatja csökönyösen, hogy a NATO-tagállamok védelmi iparát fel kell pörgetni, a fegyvergyártóknak pedig növelniük kell a kapacitásokat. Csakhogy az Államok ugyanazt a hibát követte el, amit az európai országok:

nem volt hajlandó hosszú távú szerződéseket kötni.

A világ legnagyobb fegyvergyártója, a Stinger rakétarendszereket is szállító Raytheon főnöke, Greg Hayes nem csinált titkot abból, hogy a most sürgetővé vált mennyiséget többek között azért nem tudják tegnapra és tegnapelőttre előállítani, mert az USA évtizedek óta nem rendelt adott fegyverekből nagyobb mennyiséget, így a gyártási kapacitást éppen ezektől a fegyverektől vonták el, minimálisra csökkentve a rájuk fordított befektetést. Hogy a hasonló problémákat orvosolja, a Pentagon a napokban utalt 520 millió dollárt a Lockheed Martinnak, hogy az sürgősen el tudja kezdeni az Ukrajnában használt fegyverzet pótlását, különös tekintettel a tüzérségi rendszerek vonatkozásában, amelyek – némi meglepetésre – főszerepet játszanak a háborúban. A tartalékok és a készletek felhalmozása prioritás lett, azaz lenne, ha a fegyvergyártók lépést tudnának vagy akarnának tartani az igényekkel.

A szovjet gyártmányú haditechnikai eszközök már kifutóban... (MTI/AP/Libko)
A szovjet gyártmányú haditechnikai eszközök már kifutóban... (MTI/AP/Libko)

Virítsd a lóvét!

A tűzoltás jellegű átutalások önmagukban kevesek lesznek. A fegyvergyártó vállalatok problémája valahol nagyon is érthető: ahhoz, hogy kiszolgálják ezt a háborút, egyszer már leépített vagy éppen soha nem volt képességeket kell feltámasztaniuk és megteremteniük. Ehhez azonban elképesztő mennyiségű pénzt kell beleölniük a fejlesztésekbe, amelyek egyáltalán nem biztos, hogy hosszabb távon meg fognak térülni. Magyarán: a gyártók azt várják, hogy a befektetendő tőke megtérülésének garanciájaként a lehető leghosszabb távú szerződéseket kössék meg velük. Ha ez nem történik meg – gondolják és mondják –, fennáll a veszélye, hogy a háború végével

feleslegessé és kihasználatlanná válnak az új, a jelenlegi kihívásokra válaszul épült gyáregységek és a frissen beszerzett technológiai eszközök.

Ugyanez a problémája a munkaerőpiacnak is. A szakképzett munkaerő hiányának egyik oka, hogy a technikusok, mérnökök, tervezők, de még a gyártást végző munkások is vonakodnak a hadiipar miatt feladni jelenlegi állásukat, miután okkal tartanak attól, hogy a háború lezárultával ők lesznek az elsők, akiket kirúgnak munkahelyükről.

A hosszú távú szerződések hiánya bizonytalanságban tartja mind az ipari szereplőket, mind a munkavállalókat,

ez pedig nem lendíti előre a NATO részéről megfogalmazott elvárások teljesítését.

Márpedig az idő sürget: az ukránok mára szinte teljesen kifogytak egykori szovjet fegyvereikből, számukra a háború csak abban az esetben folytatható, ha a szövetségesek folyamatos utánpótlást biztosítanak. A fegyvergyártási kapacitás és a védelmi ipar szereplőinek óvatossága azonban arra utal: Stoltenberg szavaival ellentétben egyáltalán nem kezelhetjük tényként, hogy Kijev addig kapja a nyugati fegyvereket, ameddig csak akarja. 

Címlapkép: MTI/AP/Roman Csop

Összesen 51 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
miles1
2023. március 18. 16:48
Putyin csak reagált. Utálom ismételgetni folyton minden agyhalott libshitnek, tehát még egyszer leírom, utána max. bemásolgatom legközelebb. : Az egész mondjuk 1972-ben kezdődött. Akkor kötött a zusa a szovjetekkel egy olyan szerződést, amit ABM-nek hívtak. Senki ne fejlesszen rakétaélhárító rakétákat, mert ez csak eszkalálná a fegyverkezési versenyt. Mindenkinek van amije van, így biztosítható a kölcsönös megsemmisítés rémén alapuló elrettentés. Utána jöttek a mindenféle leszerelési tárgyalások, az interkontinentális, meg mifaszom rakétákról. De szintet 1987-ben léptek, amikor a foltos fejű kopasz megkötötte a másik színésszel a nagy vízen túlról a közepes és rövid hatótávolságú rakéták betiltásáról szóló szerződést. ez lett az INF. Ekkor már gorbi a Szovjetunióra nézvést előnytelen szerződést kötött, ami azért volt, mert csak a szárazföldi csapásmérő eszközökre terjedt ki. Nekik nem is volt más, de az amcsiknak akkor már bőven volt hadihajós telepítésű robotrepülőgépük. (Ok, később a ruszkiknak is lett, erre szolgált a Moszkva-osztály, de hol van az az amerikai erőtől.) Csak jött a szétesés, az oroszok örültek, ha megtalálták a vodkás üveget, mindenki szabadult az atom arzenáltól. Ekkor kezdtek az amcsik azon agyalni, hogy ekkora technikai fejlődés, a jelcin mindig részeg... túlélhető-e, illetve megnyerhető-e esetleg mégis egy atomháború. Arra jutottak a kilencvenes évek második felére, hogy igen. Megnyerhető, csak van pár feltétele. Mindezt annak ellenére, hogy tudták, az oroszoknak is ott van a Horizont-protokoll, amit az amcsik dead mans hand, vagy dead russian protokolnak hívtak. Ami azt jelenti, hogy ha felrobbantod a Kremlt, amikor Putyin pont az összes szilovikkal egyszerre van bent, akkor önműködően beindul egy nukleáris válaszcsapási protokoll, ami teljesértékű válaszcsapást tesz lehetővé, még akkor is, ha kiiktatnak egyszerre minden vezetőt. 1. Olyan közel kell menni az oroszokhoz, amennyire csak lehet. Oda kell telepíteni a rakétavédelmi és támadó egységeket az arcukba, hogy lecsökkenjen a reakcióidejük. (ha mondjuk Utahból kilőttek egy interkontinentális rakétát, 25-30 perc repülési idő után érte el Moszkvát) 2. Olyan gyors csapást kell mérni egyszerre minden ismert kilövési pontra, hogy a maradékot eséllyel tudja levadászni a rakétavédelem. 3. A rakétavédelmi rendszereket ki kell telepíteni az oroszokhoz minél közelebb. Egyrészt, még felszálló ágban kell elkapni az orosz rakétákat, akkor Oroszország területére hullanak vissza, másrészt, ami átcsúszik, azt is a szövetségesek szednék le, az ő területüket beáldozva. Inkább legyen sugárfertőzött Európa, meg Kanada, csak ámerikát ne érje csapás. Ehhez kisbush felrúgta 2002-ben az ABM-et hogy Patriot rakétákat telepíthessen pl. Lengyelországba, meg a szarszájú románokhoz. Ez ellen Putyin tiltakozott, mondván, az amcsik ezzel megszegik a másik szerződést is, mert a Patriotok indító platformja alkalmas támadófegyverek, mondjuk Tomahawkok indítására is. Biztos ami zicher, Trump felmondta az INF-et is. Ahogy kell, megvádolva az oroszokat, hogy ők szegték meg a szerződést a NATO - tehát az USA csak reagál erre. Ez a fasz Stoltenberg el is mondta nem egy sajtos tájékoztatón, hogy kiáll az egész NATO a zusa mellett, mert az oroszok megszegték a szerződést. Trump szerint a kínaiak is, pedig azok sose voltak annak aláírói. Az oroszok persze nem voltak sem hülyék, sem tétlenek, ezért kezdtek el olyan fegyvereket fejleszteni, amik átcsúsznak a rakétavédelmi pajzson is. Tipikusan ilyenek a hiperszónikus rakéták, meg a manőverező, meg klaszterfejű, meg sorozatos robbanófej kibocsátásra képes rakéták. Igaz, pont az alapnak tekintett Iszkander nem tarozott ennek hatálya alá, bár az amcsik erre magyarázták ki magukat az INF felmondásakor. Meg a fasz Stoltenberg is.. Aztán 2018-ban a ruszkik tartottak egy kvázinyilvános bemutatót, ahová sajtósok, meg külföldi katonai delegációk is elmehettek, megnézhették testközelből is az Iszkandert. Ki nem ment ez? Hát az usa katonai attaséja, természetesen. És erre jön Ukrajna. 2014 óta a NATO jelenlét folyamatos. 2018-ban már Reaperek(a világ akkor legnagyobb és legerősebb csapásmérő drónja) és F-15 -ösökkel gyakorlatoztak az amcsik Ukrajnában. plusz a biolaborok. Idén áprilisban hivatalosan is elismerték létüket, csak azt tagadták, hogy vegyifegyvereket kísérleteztek volna ki bennük. Erre elérkezett 2022. Az ukránok káosz szélén billegtek, hát zselé igyekezett elterelni a nép figyelmét a problémákról. Elkezdett keménykedni az oroszokkal. Belengette a NATO-csatlakozást, atomfegyver beszerzést, és a keleti szakadár köztársaságok visszavételét. Februárra már 70 000 ukrop ült a donbaszi lövészárkokban, és irányították oda a páncélostechnikát is keményen. Hogy a minszki szerződést sosem tartották be, már csak hab a tortán. Közben, az amcsik, és legfőképp első csicskáik a britek, pedig szították a tüzet. Az ukránoknak minden népirtást elnéztek, minden háborús bűnnek falaztak, a tisztikart megtisztították a régi és megbízhatatlannak tartott elemektől. Ha tagságot nemis, nyugati fegyvereket megígértek dögivel. Csak telepíthessenek amcsi személyzettel akár rakétákat Kijevtől északra.... Ne feledjük, innét már egy hiperszonikus fegyvernek 2-4 perc Moszkva. (Sokan szeretik elfelejteni, hogy a Krím annektálására is azért került sor, mert a faszszopó ukránok szokás szerint ugráltak, amerikai inspirációra. Volt egy oroszokkal 30 évre megkötött szerződésük, hogy azok bérlik -olajért, földgázért a Szevasztopolban lévő katonai támaszpontot, és a közelben lévő katonai repülőteret. Na ezt az ukránok a majdani puccs után ezt azonnal fel is mondták egyoldalúan. Az oroszok meg úgy döntöttek, hogy akkor elfoglalják.) És mi ennek mindennek a célja és értelme? Hogy amerika megnyerje egyetlen puskalövés nélkül a hidegháborút. Oroszországot alávetett státuszban tartsa, hogy az összes nyersanyagkincsét leszívhassa, lehetőleg ingyér. Ha békésen megtörténhetett volna, legkésőbb 2030-ra egy Jelcin 2.0 ült volna a Kremlben, aki újra kiárulta volna Oroszországot, ami újra anarchiába süllyedt volna... Szarosdzsordzsi fiacskája és üzlettársai pedig a földeket, erdőket is felvásárolták volna a Csendes Óceánig. Amerika egyeduralkodó lett volna a Földön, Kína sosem érhetné utol, és a világkormány de facto már létre is jött volna. Európában lojális helytartók ülnének mindenhol, Magyarországot is beleértve. csakhogy, Putyin beleköpött a levesükbe.
miles1
2023. március 18. 16:36
Szép példa. És sajnos, úgy néz ki, vannak is relevanciái bőven. Bár, a NATO egyenlőre még nem gyalult földig egy volt tagot... Igaz, senki nem is mer kilépni belőle.
mokány
2023. január 27. 11:53
Apokalipszis 6 . Fejjezet : " .... kontinensek elmozdulnak , hegységek leomlanak ..."
h040183
2023. január 27. 11:51
Az újkori déloszi szövetség átka. Szét fog hullani ez is.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!