Pár éven belül át kellene állítani Szerbia szénalapú gazdaságát legalább részben megújuló energiára, így kis atomerőművek építését fontolgatják.
Az Integrált Nemzeti Energia- és Klímatervtől (Integrisani nacionalni energetski i klimatski plan – INEKP) arra számítanak a szakemberek, hogy a klímaváltozás megfékezése mellett védelmet biztosít az energiapiac hirtelen változásaitól is. Olyan célokat fogalmaz meg, amelyek lehetővé teszik déli szomszédunk számára, hogy 2030-ig létrejöjjön az a fenntartható energiaátmenet. Ezáltal növekszik majd az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások részaránya az energiarendszerben, csökkentve az üvegházhatású gázok kibocsátását.
A dekarbonizáció, vagyis a szenet és más szén-dioxidot nagy mennyiségben a légkörbe juttató fosszilis tüzelőanyagok csökkentése az energiatermelésben – mint tudjuk – kiemelten fontos a klímaváltozás elleni küzdelemben. Mégis ez okozza majd Szerbia számára a legnagyobb kihívást, ugyanis az ország energiarendszere mindenekelőtt a Kolubara bányákból és a Kosztolac szénfejtőkből kitermelt barnaszénre támaszkodik, legfőképpen a villamosenergia-termelés esetén.
Az ország a villanyáram 70 százalékát nyeri ugyanis a lignitből.
A National Geografic Srbija rámutat ugyanakkor, hogy Szerbia a régióban nemcsak a szén mint energiaforrás felhasználásában számít éllovasnak, hanem messze a legtöbbet költi széntámogatásra, többet, mint a Nyugat-Balkán többi országa (Montenegró, Észak-Macedónia, Albánia és Bosznia-Hercegovina) együttvéve. A járvány előtti adatok szerint ez a szám meghaladta a 40 millió eurót évente, és a Szófiai Nyilatkozat szerint, amelyet Szerbia a többi nyugat-balkáni állammal együtt 2020-ban írt alá, ezeket a széntámogatásokat fokozatosan csökkenteni szükséges, végül pedig el kell törölni.
Az energetikai szakemberek rámutatnak arra, hogy
az ország három-négyszer több energiát használ fel, mint az Európai Unió tagállamai ugyanazon gazdasági eredmény elérése érdekében.
Vagyis nagy az energiapazarlás a termelésben, az áramátvitelben és a fogyasztáson keresztül, mindezek mellett a magánlakások hőszigetelésének állapota is jelentős javításra szorul, miközben a Nikola Tesla Hőerőmű a világ egyik legnagyobb kén-dioxid-kibocsátója.
A tavaly közzétett dokumentum munkaváltozata is megerősíti:
Szerbia fontolgatja a kis atomerőművek megépítésének lehetőségét 2032-től azzal, hogy 2030-ra 34,2 és 44,4 százalék közötti karbonkibocsátás-csökkentést tervez.
Mint arról a Balkan Green Energy News beszámol, az Integrált Nemzeti Energetikai és Klímaterv munkaforgatókönyveiben a szerb Bányászati és Energiaügyi Minisztérium a kitűzött dátumig 4,7 vagy 6,4 gigawatt összteljesítményű nap- és szélerőművek sokaságát tervezi, hogy a megújuló energiaforrások elérjék az igen ambiciózus 49–59 százalékos arányt a villamosenergia-termelésben.
A közvélemény, illetve a szakma tavaly négy kidolgozott forgatókönyvvel ismerkedhetett meg, ám további lehetőségek megfogalmazásán is dolgoztak. A közzétett szcenáriók közül mind a négy a 2030-ig tartó időszakra vonatkozik, és az atomenergia későbbi bevezetésének lehetőségét vizsgálja. Ezekben a változatokban az atomerőművekből 2032-ben 400 megawatt, 2035-ben 800 megawatt, 2042-ben pedig 1,6 gigawatt energia származna.
Valamennyi forgatókönyv szerint 2028-ban a vízerőművek 680, két évvel később pedig további 600 megawatt kapacitást kapcsolnak be. Ami a 2050-re vonatkozó elképzeléseket illeti, akkorra már megszűnnének az aktív széntüzelésű erőművek. Ezekben szénből 1,8-2,2 gigawatt tartalékot képeznének, hogy amennyiben szükség mutatkozna rá,fel tudják azt használni azokat.
A 2030-ra vonatkozó négy forgatókönyv szerint a bruttó végső energiafelhasználásban a megújuló energiaforrások 41-43 százalékot jelentenének azzal, hogy
évente mintegy 190 vagy 200 megawattal növelnék a naperőművek összteljesítményét a villamos hálózatban.
Három lehetséges megoldás az energiatermelésben a megújuló energiaforrásokra 52-59 százalékos részvétellel számít, illetve arra, hogy fokozatosan emelnék a szélenergia kapacitását is: évente 340 megawattal, és 2030-ra 4,9 gigawatt áram termelődne a szélparkokban. Igaz, a szélparkok hatékonyságát sokan megkérdőjelezik.
A negyedik viszont a teljes termelésben a szélerőművek kapacitását 3,2 gigawattra tervezi, amit 2023 és 2030 között fokozatosan építenének ki, mégpedig úgy, hogy az utolsó három évben kapcsolnák be a hálózatba a szélerőművekből származó energia 86 százalékát. Ez alapján a megújuló energiaforrások részvétele az energiatermelésben 49 százalék lenne. Ezen elképzelések szerint
az előttünk álló nyolc évben 4,7 vagy 6,4 gigawatt származna szél- és napenergiából.
A Nemzeti Energia- és Klímaterv (National Energy and Climate Plan – NECP) kidolgozását az Európai Unió jogszabályai teszik kötelezővé a szén-dioxid-semlegesség elérése érdekében. A Nyugat-Balkánon és az Energiaközösségen belül eddig csak Észak-Macedónia fogadott el ilyen dokumentumot, Albánia decemberben nyújtotta be a tervezetét, Szerbiáé pedig kidolgozás alatt van. Az illetékes minisztérium még dolgozik rajta. Ígéretek szerint még ebben az évben közvitára bocsátják azt.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Az ENSZ lépése boríthatja a Balkánt.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Ismét Kovács Elvirát, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselőjét választották a belgrádi törvényhozás európai integrációs bizottságának elnökévé. Nem könnyíti meg a munkáját, hogy a Vajdaságban és Szerbia más részein is némiképp ellentmondásos az Európai Unió megítélése.
A szerb elnök szerint az egyértelmű esetekben nem jelentene problémát az elítéltek kivégzése.
Valószínűleg a közelmúltban készült a felvétel.
Több mint 50 millió ember lakóhelye van veszélyben, és nincs jele az enyhülésnek.
