Oroszország elnöke november végén írta alá a 2024–26-os költségvetési tervet, amely volumenét tekintve már-már túlmutat egy klasszikus háborús büdzsén. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) részletesen elemezte a nyilvánosságra került adatokat, és arra a következtetésre jutott, hogy Putyin egyértelműen a háború 2024-es (győztes) befejezésére törekszik, ám az ahhoz szükséges finanszírozás néhány eleme feltételezéseken alapul.
Csillagászati összegek
Oroszország 2021-ben – amikor már javában készült a háborúra – 65,9 milliárd dollárt fordított védelmi kiadásokra, amellyel akkor a világ ötödik fegyverkezésre legtöbbet költő állama volt. Az idén januári tervezetben már 84 milliárd szerepel, ami a GDP 3,3 százalékát jelenti, szeptemberben pedig már 6 százalékkal számolt a Kreml.
A legújabb, novemberben szentesített dokumentum azonban egészen brutális kiadási ugrást tartalmaz: a jelentés szerint Oroszország 12 765 milliárd rubelt, vagyis körülbelül 140 milliárd dollárt tervez a háborús erőfeszítésekre fordítani, ami a GDP-jének a 7,1 százalékát teszi ki – ez az összes állami kiadás 35 százaléka.
A törvénytervezet feltárja azokat a területeket is, amelyek rovására a védelmi büdzsé ilyen mértékben tud növekedni. Alapvetően a szociális területek járnak rosszul, beleértve a lakhatási támogatási rendszert, ahol 2,8 százalékról 2,2-re esnek vissza a kiadások a 2023-as évhez képest, de a Kreml az oktatási szegmens finanszírozását is lefaragja 4,8 százalékról 4,2-re, míg az egészségügyre fordítható összeg az idei 5,2 százalékos szintről 4,4-re fog visszaesni.
Feltételezések és remények
A SIPRI szerint az új költségvetési terv elméletileg rendben van, azonban könnyen homokszem kerülhet a fogaskerekek közé, ugyanis 22 százalékos állami bevételnövekedést feltételez a jövő évre, amely alapvetően az olaj- és gázkereskedelemből származó összegek jelentős emelkedésén, valamint több olyan gazdasági tevékenységen alapul, amelynek a bevételeit az eddig sikeresen elkerült szankciós hatások, a világgazdaság hirtelen megereszkedése, de akár egy gyengébb belföldi hazai teljesítmény is jelentősen befolyásolhatja.