Az uniós csúcs előtt sokan a forint árfolyamát figyelik, hiszen, ha pozitív lesz a döntés, akkor elvben a hazai fizetőeszköz erősödése várható. De mire számít a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője?
2023. december 12. 13:14
4 p
0
0
7
Mentés
Azt nem árt előre tisztázni, hogy nagyon nehéz ilyen rövid távú, pár napos jóslásokba bocsátkozni , hiszen az árfolyamok alakulását az elemzők is általában csak utólag tudják magyarázni, olyan sok tényező mozgatja egyszerre a devizapiacokat.(Aki előre meg tudja mondani, hogy pontosan hogyan reagál egy-egy hírre az árfolyam, az inkább a tőzsdére megy kereskedni, és igyekszik sokat nyerni – a szerk.)
A Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője, Molnár Dániel így fogalmaz: „Az elmúlt hetekben is megfigyelhető volt, hogy ha újabb hír vagy megszólalás került napvilágra az uniós források kapcsán, akkor arra a forint árfolyama is reagált. Ennek szemléltetésére nem is kell messze mennünk, csak múlt hét péntekig, december 8-áig.
A forint árfolyama a délelőtt folyamán az inflációs adatok hatására a 382,5-ös szint fölé gyengült, ahol november eleje óta nem járt a jegyzés. Ebben a helyzetben érkezett a hír, hogy az Ecofin-ülés keretében az uniós pénzügyminiszterek elfogadták Magyarország módosított helyreállítási tervét.”
Ezzel újabb akadály hárult el az uniós források beérkezése előtt, és Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentése alapján jövő év elején 920 millió euró, nagyságrendileg 380 milliárd forint EU-pénz érkezhet. Ennek hatására a forint a péntek délutáni kereskedésben (december 8-án) visszaerősödött a 380-as szint közelébe.
Mi várható a napokban?
Egy kedvezőnek számító uniós döntés esetén most is hasonló elmozdulásra lehet számítani. Fontos ugyanakkor, hogy
ezen a héten nem csak az uniós forrásokkal kapcsolatos hírek mozgatják az árfolyamot. Kedden és szerdán ülésezik a Fed, míg csütörtökön az EKB, a két nagy jegybank kommunikációja a várható kamatpályára vonatkozóan pedig jelentős hatással lehet a forint árfolyamára.
Emellett pénteken dönt Magyarország hitelminősítéséről a Fitch. Így pedig egy kedvező uniós határozat ellenkező hatású hírekkel együtt hathat fizetőeszközünk árfolyamára.
Gyakran előfordul, hogy az országok fejlődésének vizsgálatakor csak egy-egy, a szakértők által fontosnak tekintett mutatót vizsgálunk meg, holott ennél sokkal komplexebb egy nemzetgazdaság növekedésének a mérése és megértése. Példának okáért a GDP sem ad teljes képet egy adott ország polgárainak jólétéről, emiatt is kifejezetten félrevezetők a „Románia megelőzte Magyarországot” típusú hírek. Utóbbi példánál maradva nézzük meg, mit mutatnak a jóval komplexebb, a gazdaság és a társadalom szélesebb spektrumát vizsgáló mutatók!
Április 18-án a Bálna Honvédelmi Központban az MBH Makronóm Makroverzum rendezvénysorozat keretében ezúttal a magyar ESG mint találkozási pont témaköre került terítékre. Az esemény panelbeszélgetésein a téma neves szakértői mondták el gondolataikat a jóllét fenntartható növelése, a zöldfinanszírozás jövője, valamint a vállalati ESG-megoldások kapcsán.
A hazai ESG-törvény kapcsán kiemelt cél a fokozatos bevezetés, hogy a kkv-knak legyen idejük felkészülni az új adatszolgáltatási kötelezettségre – mondta Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára az MBH Makronóm Makroverzum konferencián. A szimpóziumon – amely a fenntarthatóságot és az ESG-t állította fókuszba – György László kormánybiztos hivatalosan is bemutatta a jelenlegi, kizárólag GDP-alapú gazdaságifejlettség-mérés pontosabb alternatíváját, a Harmonikus Növekedési Indexet. Puskás András, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese kifejtette, hogy az ESG-törvény keretet ad a közös fenntarthatósági célok eléréséhez és elősegíti a zöld finanszírozás térnyerését.
A KSH friss, termék-külkereskedelmi adatai szerint az import visszaesésének a mértéke érdemben mérséklődött az előző hónaphoz képest, ám a külső kereslet várhatóan a következő hónapokban is visszafogottan alakulhat. A Makronóm Intézet szakértője szerint jó hír viszont, hogy a legfrissebb hangulatindexek már javulást mutatnak a hazai szempontból is fontos német iparban, főleg a járműgyártásban a müncheni Ifo Gazdaságkutató Intézet friss felmérése szerint.
A lengyelek csaknem 70%-a nem akarja, hogy országa csatlakozzon az eurózónához, a legutóbbi felmérések szerint. A konzervatív PiS szavazói a legszkeptikusabbak.
A forint reális árfolyama kb 2000HUF/EUR. Ez egyelőre különböző politikai és gazdasági okok miatt nem áll így. Ha sokat ficzkándozik Orbán meg Szíjjártó akkor gyorsan beáll.