Ukrán miniszterelnök: Mindenki lenyugodhat, nagyon jó lesz, ha belépünk az EU-ba!

Nyitókép: Maxym Marusenko / NurPhoto / NurPhoto via AFP

Hosszú interjút adott az Euractivnak Denisz Smihal ukrán miniszterelnök, melyben arról igyekezett meggyőzni az európaiakat: Ukrajna EU-csatlakozása több hasznot hajt majd, mint amennyi költséggel jár. Ennek apropója, hogy az Európai Tanács múlt héten kiküldte a tagállamoknak az útiterv-javaslatát Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásaihoz,

„Hisszük, hogy megkezdhetjük a csatlakozási tárgyalásokat még ez év első felében” – nyilatkozta Smihal.

A politikus beszélt arról, hogy a Charles Michel európai tanácsi elnök által megjelölt 2030-as EU-bővítési időpont túl későn van, „megteszünk minden tőlünk telhetőt, hogy Ukrajna számára ez már korábban megtörténjen, rögtön a győzelmünk után”. Smihal megígérte: 

Ennyi lesz a bővítés ára

A brüsszeli Bruegel gazdaságkutató intézet, valamint az EU belső dokumentumai is 110-136 milliárd euró közé teszik az ukrán EU-csatlakozás árát, azaz a szövetség éves GDP-jének 0,1-0,13 százalékát emésztheti fel. Smihal állítja: látta ezeket a jelentéseket, de „Ukrajna sokkal többet hoz az EU-ba, mint amennyibe a csatlakozás folyamata kerülni fog”,

A miniszterelnök arra biztatja a tagállamokat, hogy ne féljenek Ukrajnától. „Lehet, hogy kemény tárgyalási folyamaton kell keresztülmennünk, de készek vagyunk a kölcsönös engedményeken alapuló kompromisszumokra” – mondta Smihal, hangsúlyozva, hogy az EU-nak Ukrajnára érdemes „befektetési projektként” tekintenie.

Ezekben a szektorokban hozhat értéket Ukrajna

Smihal úgy látja: Ukrajna a védelem, az energia, a mezőgazdaság, a nyersanyagok és a digitális világ területén képviselhet az EU számára kiemelt értéket.

A miniszterelnök szerint „Ukrajna a katonai és védelmi technológiák csomópontja, új high-tech felszerelést gyárt, és megvan benne a potenciál, hogy európa pajzsa, európa arzenálja legyen”. „Már most a világ egyik legerősebb katonai védereje a miénk, sok – valódi – évnyi harctéri tapasztalattal, ami erősítheti az európai védelmi rendszert” – tette hozzá.

Az energia tekintetében Ukrajna csomópont és „gázszéf” lehet a kontinens számára, véli a miniszterelnök.

emellett szívesen az EU rendelkezésére bocsátja 33 milliárd köbméteres földalatti gáztároló kapacitását, melyből akár 10-15 milliárd is szolgálhatja az európaiak gáztárolási igényeit.

Smihal szerint a legrázósabb vitatéma, az ukránokat még legszorosabb szövetségeseikkel, a lengyelekkel is szembefordító mezőgazdaság tekintetében is minden rendben lesz, mert az ukrán mezőgazdasági potenciál segítségével „az EU erős geopolitikai játékos lehet a világ élelmiszerstabilitása és -biztonsága tekintetében”. Úgy fogalmazott: „nem szándékozunk tisztességtelen versenyt indítani szomszédainkkal, az európai országokkal és az európai farmerekkel”, és kifejezetten kérik, hogy a tárgyalást a mezőgazdasági fejezettel kezdődjék az EU és Ukrajna között, hogy felgyorsulhasson a szabályozói környezetek harmonizálása, és mindenki számára világos legyen, hogy Ukrajna 

Nyersanyagbánya és digitális csomópont

Smihal azzal is kecsegtet, hogy Ukrajna a világ nyersanyagainak és természeti erőforrásainak állítólag 5 százalékát birtokolja, s megtalálható földjében az európai ipar számára kulcsfontosságú harminc nyersanyag közül huszonkettő, köztük a lítium, a kobalt és a titán is.

Ráadásul az ország a miniszterelnök elmondása szerint „nagyon jó kibervédelmi technológiákkal” rendelkezik Oroszországgal vívott hibrid háborúja miatt, amely

Ha pedig mindez nem lenne elég, Smihalnak még van egy végső érve: az, hogy az ukrán EU-integráció voltaképpen már megtörtént, hiszen az ukránok milliószám „élnek és dolgoznak a blokkon belül az európai szabályokés értékek szerint”, s a szövetségnek épp ideje volna „legalizálnia ezt az integrációt”.