A rakétaember visszatért

Ilyen volt a Rocket Belt, ami csak fél percig volt képes repülni, mert kifogyott belőle az üzemanyag. Ezért érdekes, hogy ennek a csúfosan „besült" kísérletnek a fejlesztői 40 év után felmelegítették ezt az elfuserált ötletet és egy új, állítólag használható megoldással rukkoltak elő. Ma jetpacks-nek hívják a rakétás hajtóművet (JB-9 pontosabban), mivel belefér egy közepes hátizsákba és hidrogén-peroxiddal működik, a viselője könnyedén tud sétálni is vele a földön már szerencsére. A meghajtásról a „turbojet" hajtómű gondoskodik, ebből 2 darab, mellékesen ezek akkor erővel rendelkeznek, mint egykor a Messerschmitt Me 262 hajtóművei. 230 newton tolóerőt adnak a rakétaember alá és csak 12,7 centiméter átmérőjű a 2,7 kilós cucc. Hiába kicsi, azért a legnagyobb problémája az, hogy 4 litert fogyaszt 1 perc alatt, az irányítása még analóg vagyis teljesen mechanikus kézi gázzal működik tehát. (Egy T-55-ös tank óránként 100 liter gázolajat használt annak idején a Magyar Néphadseregben). Hogy pontosan mennyit is tölthet a pilótája a levegőben, az annak a súlyától is függ, mellékesen a földhöz közel és függőlegesen tud csak repülni (nem úgy mint a Marvel filmekben tehát). A következő változat már akár a 200km/órás sebességet is el fogja tudni érni, a 9-es viszont csak „sétarepülésekre" alkalmas a maga 100km/órás utazósebességével.