Vár állott, most kőhalom se: folyamatosan dőlnek le a várfalaink
2016. február 22. 14:53
Ledőlt a soproni városfal egy szakasza – adta hírül a Kisalföld február elején. Nem egyedi esetről van szó: tavaly a visegrádi fellegvárban dőlt le egy fal, a budai vár falait is meg kellett erősíteni a repedések miatt, valamint Márévárban is volt falomlás, amit azonban rögtön visszaépítettek. Az ősi falak állagmegóvásának kérdése régi vitához vezet: érdemes-e visszaépíteni a rommá lett várakat, épületeket?
2016. február 22. 14:53
p
0
0
37
Mentés
Sorra dőlnek le az országban a várfalak: idén január-február fordulóján a soproni városfal omlott le egy rövid szakaszon, ami után eltávolították a repedezett szakaszokat; nemrég Márévár külső várának egy falrésze omlott le, amit azonban azonnal újjáépítettek; 2015 nyarán a visegrádi fellegvárban omlott le egy falszakasz; a budai vár több falszakaszát pedig repedések miatt kellett korábban megerősíteni.
Pár napja, péntek este pedig Erdélyben omlott le az egyik legértékesebb templomerőd, a a szászveresmarti épületkomplexum középkori templomának tornya.
Felmérik a soproni várfalat
Megkerestük a soproni önkormányzatot, ahol a Mandinernek elmondták: a középkori városfal egy szakaszán csúszott meg egy rész. A városfal ugyanakkor elméletileg megújul, mivel szerepel a Nemzeti Várprogram második szakaszában.
A visegrádi fellegvárban is ledőlt egy fal
A visegrádi fellegvárban a nyáron dőlt le egy falszakasz. A várak közül számos valamilyen erdészet kezelésében áll, mivel azok az erdőinek területén található. A kincstári tulajdonú visegrádi fellegvár például a Pilisi Parkerdő Zrt. kezelésében van, és a bevételek is a Parkerdőt illetik.
Ezért megkerestük az illetékeseit a falomlással kapcsolatban. A Parkerdő arról tájékoztatott minket, hogy „a Börzsöny térségében 2015 tavaszán keletkezett földmozgás következményeként a már felállványozott, látogatóktól biztonságosan elzárt területen egy boltív omlott le”, és „ennek a látogatóktól elzárt területnek már megkezdődött a rekonstrukciós tervezése”. Továbbá „a falszakasz teljes rekonstrukciójára 2017-ben kerülhet sor, amelyhez segítséget nyújt a Nemzeti Várprogram ekkor induló II. fázisa”.
Budai vár: falrepedések
Az épp felújítás és újjáépítés alatt álló budai várnak is voltak falproblémái: 2009-ben a vár alá építeni szándékozott mélygarázs kivitelezési munkálatai közben keletkeztek hatalmas repedések a szabad levegőre került, Mátyás korabeli falakon. Molnár Ferenc, a WiPark Budai Garázs üzemeltető Kht. ügyvezetője akkor azt nyilatkozta a Blikknek: nincsenek repedések, csak rossz állapotban van a fal. A bulvárlap azt írta: a szakértők ennek ellenkezőjét állították. Magyar Károly, a Budapesti Történeti Múzeum régésze, aki korábban itt ásatásokat végzett, leszögezte: „már fél éve megmondtam, nem szabad ide építkezni. Ez a terület elég mozgékony, a falak pedig több száz évig föld alatt voltak. Könnyen megcsúszhat a talaj és a várfal.” A Blikk szerint Aczél Péter, az I. kerület főépítésze „alig hitt a szemének”, amikor meglátta a várfal oldalában tátongó repedéseket.
2010 nyarán esőzések miatt csúszott meg a budai várban egy falszakasz. A Karmelita Udvar Duna felé néző oldalán található Ellyps sétány, ami egy, a várfallal egybeépített utca, körülbelül ezer négyzetméteres területen csúszott akkor egy hét alatt öt centimétert. Az eset után kiderült, hogy a vár másik oldalán, ami a budai hegyekre néz, egy egész bástyát fenyegetett a ledőlés veszélye. Az Index akkor öt olyan pontot is talált a várban, ahol „a fal komolyabb repedései miatt a közeljövőben beavatkozásra van szükség”.
Megcsúszott a budai várfal
Mint írták: „a problémákat egyébként az okozza, hogy a falba épített vízelvezetők eldugultak, vagy ki sem építettek ilyeneket, vélte a szakember. Mivel a fal mögé beszivárgó víz nem tud hol távozni, kimossa a téglák, kövek közti kötőanyagot, és a jelenleg az Ellyps sétányon tapasztalható, kritikus helyzetet teremthet”. Egyes bástyákon (Esztergomi-rondella, Fehérvári-rondella) kifejezetten látványos, széles repedések húzódtak végig.
Egy szakmai portál 2012-ben arról írt: „a budai Várnegyedben rendre előforduló támfalrepedések, pinceüreg-beszakadások, vízelöntések és egyéb problémák alapvetően a Várhegy geológiai felépítéséből következnek, és persze az emberi jelenlétből is adódhatnak”. A Nemzeti Galéria felőli várfal egy része le is omlott 2010-ben.
A romok tovább romlanak
Számos régi, 18-19. századi metszeten tűnnek fel romantikus várromok, az omladozó falakra itthon az 1870-es években fordult először nagyobb közfigyelem.
A romantika vonzódása a várromok iránt még sokkal látványosabb romokra irányult – hívja fel a figyelmet Buzás Gergely régész, a visegrádi palotamúzeum igazgatója. A romok ugyanis, akármilyen romantikusak is, folyamatosan pusztulnak, az állagmegőrzés erőfeszítéseket kíván.
Mint Buzás Gergely figyelmeztet, az évtizedekkel ezelőtt idejében konzervált épületmaradványok sokszor rosszabb állapotban vannak, mint azok a romok, amelyeknél még semmilyen régészeti beavatkozásra nem került sor, mivel a második világháborút követő évtizedekben rossz technikával végezték a konzerválást.
Hogy miért nem elég „leönteni” betonnal egy falmaradvány tetejét, arra Eger a jó példa: az egri várban található egykori püspöki székesegyház (fent) és az egész vár a környéken honos, viszonylag puha tufakőből épült.
A székesegyház maradék romjait szétroncsolja a fagyás: a víz felfelé párologna el a kövekből, ám a betonkorona megakadályozza ezt. Így igazából semmit nem tudunk megőrizni.
Ugyancsak ledőlt a külső vár egy falszakasza pár éve a mecseki Márévárnál is, ám azt azonnal visszaépítették. Várgesztesen 2013-ban szakadt ki és dőlt le 25 köbméternyi fal.
Igazán megóvni a romokat úgy lehet, ha bevakoljuk őket és tető kerül rájuk – szögezi le Buzás Gergely. Mindez azonban a várak visszaépítéséről szóló műemlékvédelmi vitákhoz vezetnek minket.
Visszaépítés: teljesebb vagy kevesebb múlt?
Míg évtizedekig inkább az állagmegóvás volt a cél, most a Nemzeti Várprogram harminc vár esetében irányoz elő vagy állagmegóvási munkálatokat, vagy pedig részleges, esetleg teljes rekonstrukciót, azaz visszaépítést. Az első Orbán-kormány idején már hatalmas viták zajlottak a visegrádi királyi palota és az esztergomi vár részleges rekonstrukciója kapcsán a visszaépítést pártolók és ellenzők között.
A Nemzeti Várprogram és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal utódjaként létrehozott Forster Központ tevékenysége kapcsán úgy tűnik, most a visszaépítőknek kedvezőbb a légkör.
A füzéri vár visszaépítésének első szakasza nemrég fejeződött be, a visszaépített Diósgyőr is várja a látogatókat. A diósgyőri lovagteremben már a miskolci önkormányzat is tartott évnyitó közgyűlést. Azt pedig nemrég jelentették be, hogy nem áll meg itt a projekt, Diósgyőr tovább épül: tető kerül az épületre, felépül a külső vár, visszaépül az ötszögletű bástya és a királyné füvészkertje, továbbá a régi konyha.
Ilyen volt...
...és ilyen lett Diósgyőr
Vajon mindez megmutatja, milyen volt a múlt, mivel a laikus számára értelmezhetetlen térdig érő romok helyett teljes pompájában mutatja be az egykori várat? Vagy épp meghamisítják a történelmet és elferdítik a múltat, mivel azt hazudják, biztosan így nézett ki az épület, és sosem érte csapás?
A Mandiner hamarosan ezen kérdések nyomába ered riportjában a Nemzeti Várprogram kapcsán.
Neves szaklapban jelent meg egy cikk, ami eddig elképzelhetetlen mélységben elemzi az avarok genetikáját, rokonsági és társadalmi viszonyait, akik makacsul ragaszkodtak hitükhöz, gyökereikhez.
Miként kerülhető el, hogy egy településre kikerüljön a „megtelt” tábla? Mikor születik újjá a rákosrendezői pályaudvar és környéke, épül-e újabb felhőkarcoló? Mindezekre Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára, országos főépítész adott választ. Interjú.
A székelyek török nyelvet beszéltek, stratégiai okok és a hun-hagyomány miatt csatlakozhattak a honfoglalókhoz – mondja Aydemir Hakan tudományosan megalapozott, forradalmi tanulmányában.
"A miniszterelnök veje állhat a turai kastélyüzlet mögött" -
http://mandiner.hu/cikk/20160107_444_a_miniszterelnok_veje_allhat_a_turai_kastelyuzlet_mogott