Legendák övezte pálos kolostort tárnak fel Balatonszemesen
2024. február 18. 12:05
Régi feljegyzések alapján azonosították az erdőben szunnyadó, hajdani épületet és évek munkájával értek el csodás eredményeket: unikális leleteket is találtak. A projekt vezetőjével beszélgettünk.
2024. február 18. 12:05
10 p
17
0
37
Mentés
A Balatonszemeshez tartozó erdőben állt egykor egy pálos kolostor, írásos bizonyítékok szerint a 14. század óta. Korábbi feljegyzések alapján, az Ordoszi Napsugár Alapítvány kezdeményezésére indult a kolostor utáni nyomozás. Az épület beazonosítása és a romok feltárása bő tíz évre tekintenek vissza, ám Mórocz Viktor alpolgármester, a Balatonszemesi Pálos Örökség projektvezetője lapunknak elárulta: helyi gyerekként többször sütöttek szalonnát a környéken, és a Bóbita-forrás közelében akkor is kilátszott már a földből néhány tégla.
Mint kiderült,
a kolostor létezésére az erdő elnevezése is utalt: Barátok erdejének hívják a helyiek. Pontos helyét senki sem ismerte, de az öregek többször emlegették,
hogy az erdőben hajdanán templom állt. Ennek nyomán a néhai Sebestyén Erzsébet említett alapítványa létrehozott egy „pálos szellemiségű emlékhelyet” ott, ahol valaha élhettek és dolgozhattak a szerzetesek, majd 2014-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézete megkezdte a feltételezett kolostor területének feltárását a Civil Régészeti Alap, az Ordoszi Napsugár Alapítvány és az önkormányzat összefogásával. Itt jegyezzük meg: a cikk szomorú aktualitását adja, hogy dr. Végh András régész, a szemesi ásatás kiváló vezetője nemrég elhunyt.
A pálos rend az egyetlen középkori eredetű, magyar alapítású férfi szerzetesrend, amely a mai napig működik: a késő középkorban, Nagy Lajos és Mátyás király alatt élte virágkorát, majd a török harcok alatt jelentősen megrongálódtak, vagy elpusztultak az épületeik. A török kiűzése után a rend újra fejlődni kezdett, ám II. József 1786-ban feloszlatta: közel 150 évig kizárólag Lengyelország területén maradtak pálos szerzetesek. 1934-ben aztán újra indult hazánkban is a Pálos Rend, majd 1950-től a kommunisták betiltották a működésüket. Magyarországon ma nagyjából pár tucat, 40-50 romjaiban létező, vagy a föld alatt feltárásra váró pálos kolostort vagy templomot tartanak számon. A rend központja jelenleg Lengyelországban van, a magyar tartomány székhelye Pécsett. Magyar pálos közösségek működnek Budapesten, Márianosztrán és Petőfiszálláson.
„Önellátó” pálosok
„A leletek évről évre sokasodtak, a régészeti munka során az épületegyüttes romjai felbukkantak, megismertük a kolostor méreteit, alaprajzát” – mondja Mórocz Viktor, aki hozzáteszi: a pálos szerzetesek jellemzően erdős területekre építették a kolostoraikat, önálló életmódot folytattak, maguk végeztek mindent, az ellátásukhoz szükséges módon tervezték meg a környezetet.
Balatonszemesen is volt saját halastavuk, a szerzetesi épület alatt pedig 24 méteres pince rejtőzött,
amelyre egykor kétszintes épület nehezedhetett – erre az alapfalak vastagságából következtetnek.
Ami a Mindszent kolostor történetéről bizonyos, hogy 1322-ben említik először, 1555-ben egy török támadás elpusztította, 1744-ben pedig idelátogató pálosok feljegyezték róla, hogy magas falakat találtak, és a torony még állt, a teteje viszont hiányzott. Hamarosan aztán széthordták az építőanyagokat a környékbeliek, több épületben megtalálhatóak innen származó faragott kövek – többek között a Hunyady család balatonszemesi birtokközpontján, az országos műemlékvédelem alatt álló barokk magtárban, vagy a közeli szomszédos település szintén barokk templomában Szóládon – meséli a projektvezető.
Csodálatos leletek
Ide kapcsolódik, hogy
nemrégiben felfedezték a kivételes jelentőségű, nemzetközi összehasonlításban is unikálisnak számító alapkövet
– hangsúlyozza az alpolgármester. Ahogy más lapnak nyilatkozva is kiemelte már: „A nagyméretű kváderkövön négy gót betűt láthatunk rövidítéssel, jelentésüket mostanáig nem sikerült megfejteni. Valószínűleg egy imádságra utalnak, talán benne van a Mindenszentek név. Nem kizárt, hogy a szöveg folytatódott a templom további kövein.
Hasonló jellegű leletet egész Európában nem találtak!
Ennek a kőnek a megtalálása a szemesi ásatást a nemzetközi érdeklődés középpontjába helyezte.”
Megtudjuk, hogy valódi „kincseket” találtak az ásatások során:
velencei aranydukátot, Zsigmond-kori ezüst pénzérméket, bronz feszületet, Velencéből származó kék fonalas, fodros gallérdíszes üvegpalack-töredéket, faragott köveket, az egyiken férfiarcot,
amely egy szerzetes portréja lehet. Előkerültek ólom textilplombák is: ezek a korabeli kereskedők jeleit tartalmazzák, amelyek eredet- és márkavédjegyekként funcionáltak. Mivel efféle ólomplombák kerültek elő Itália északi városaiból is, bizonyos, hogy a templom és kolostor körül nemzetközi kereskedelem is zajlott!
Tanösvény, emlékhely és egy nagy álom
Jelenleg egy emlékhely és 2022 óta tanösvény fogadja itt a látogatókat: a közel két kilométernyi túra során információs táblák ismertetik meg a pálos renddel és a Mindszent kolostor eddig feltárt érdekességeivel a vállalkozó szelleműeket.
A jövőről szólva Mórocz Viktor bizakodó terveket vázol: „Miután a régészeti munka véget ér, szeretnénk a feltárt alapfalakat megmagasítani, hogy azok kiemelkedjenek a földből, szeretnénk a valóságban is elképzelhetővé tenni az eredeti épületet.
Tavaly kész lett a templom háromdimenziós rekonstrukciója,
ami QR-kód segítségével elérhető a helyszínen és az interneten is. Tervbe vettük egy túraközpont létrehozását a forrás helyreállításával együtt. A közeli magaslatra pedig
káprázatos panorámájú balatoni kilátót képzelek.
A pálos kolostor környezetét újra élő helyszínné szeretném tenni: a »Pálos kilátó« összekapcsolná a turisztikai attrakciót a lábánál lévő emlékhellyel, ehhez pedig fontos lehet a Pálos Utak rendszerébe foglalása és a lengyelek által kezdeményezett egységes nemzetközi zarándokúthoz való hozzákapcsolása is.”
Nyitókép: A templom háromdimenziós rekonstrukciója. Mindszent Pálos Kolostor, Ordoszi Napsugár Alapítvány. Készítette: Fodor Zsolt
A professzor szerint az újabb elméletek csak a régiek felfrissítései, sem a hun-török eredet, sem a „szökevény székelyek” teóriája nem tartható, az archeogenetika pedig komoly előrelépést hoz majd.
Neves szaklapban jelent meg egy cikk, ami eddig elképzelhetetlen mélységben elemzi az avarok genetikáját, rokonsági és társadalmi viszonyait, akik makacsul ragaszkodtak hitükhöz, gyökereikhez.
A székelység származása nyolcszáz éve izgatja a magyar történészeket. Most Keszi Tamás régész új, kreatív és tudományosan is meggyőző hipotézissel állt elő. Valóban a székelyek volnának a mi kozákjaink?
Megbízóinak nyilván kínos lenne az Európát fenyegető, polgárait foglalkoztató kérdésekről beszélni, ezért maradt Románia.
p
0
0
4
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 37 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
antal-2
2024. február 18. 15:19
Kuka.
A magyarok leszarják.
2100-re kihalnak.
Elvittem mind az 5 gyerekemet 3 éve és elmondtam nekik, hogy 2100-ben lerombolják a muszlimok és mecsetet építenek belőle de ők ne felejtsék el mit láttak még belőle.
Nemcsak hogy egyetlen magyar alapítású, hanem egyetlen misztikus rend!
Azt, hogy ez a misztikus jelző mit takar, azt ma már kevés ember tudja, és azok erről nem nyilatkoznak nyilvánosan.
Azért van itt pár érdekesség.
Pl. a "romlatlan testtel nyugosznak a föld alatt" kifejezés velük kapcsolatban.
A rend sorsát Magyarország sorsához rendelték, amelyet legközelebb csak egy japán tudna megérteni ma már, hogy ez mit jelent.
A török az összes pálos építményt lerombolta, míg más egyházi építményeket felhasznált.
Częstochowa pálos kolostorát minden járvány elkerülte. A svéd hadsereg nem tudta végleg bevenni.
Dé-Amerikában az őslakosok védelmében a spanyol birodalmi törekvésekkel szembeszálltak, és életüket adták értük.
Gyógyítóik, kézműveseik is voltak, de ha kellett, fegyvert ragadtak a hon védelmére.
Ettől a misztikától ma is félnek, mert egyetemes dolgot keresztény formába öntött, de keresztényként mégis az egyetemeshez ragaszkodtak. Istenhitük, ismeretük rendként példa nélküli.