A biológiai sokféleség megőrzéséről és a természetalapú megoldások fontosságáról tanácskoztak az Európai Unió természetvédelemért felelős vezetői szerdán Prágában.
A tárgyaláson Magyarországot Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára képviselte, aki hozzászólásában arról beszélt, hogy a globális keretstratégiának kezelnie kell a biológiai sokféleség csökkenésének fő mozgatórugóit, és a célok között egyértelműen meg kell jeleníteni, hogy a biológiai sokféleség megőrzésének szempontjait integrálni kell az érintett ágazatokba. Balczó Bertalan kiemelte, hogy nagyobb hangsúlyt kell helyezni a végrehajtásra és az annak nyomon követését szolgáló fő indikátorokra.
A helyettes államtitkár elmondta: a természetalapú megoldások kiemelt szerepet kapnak a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás tervezésében. Az ökoszisztémák védelme, helyreállítása és a velük való fenntartható gazdálkodás ugyanis a természetvédelmi előnyök mellett hozzájárul a víz- és élelmezésbiztonsághoz, az egészséges és élhető városi környezet fenntartásához, vagy a szélsőséges időjárási események és természeti csapások elkerüléséhez. Emlékeztetett arra, hogy
és ez a növekedés egyértelműen szolgálja a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást is. A jelenleg jóváhagyás előtt álló, 2030-ig szóló Nemzeti Biodiverzitás Stratégiában önálló célkitűzés foglalkozik a klímaváltozás és a biológiai sokféleség megőrzése közötti összefüggések fokozottabb megismerésével, az ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenálló képességének javításával.
A helyettes államtitkár kitért a talajvédelem fontosságára, elmondta, hogy a természetvédelmi célok elérése érdekében alapvető feltétel az okszerű tápanyag-gazdálkodás és a fenntartható, talajkímélő földhasználat. Fontos, hogy a szabályok kidolgozásakor figyelembe kell venni a tagállamok eltérő gazdasági körülményeit. A célok teljesüléséhez mindenképpen társadalmi, gazdasági, és környezeti szempontból egyaránt vállalható feltételekre, fenntartható módszerekre és azok fokozatos bevezetésére van szükség – zárta hozzászólását Balczó Bertalan helyettes államtitkár.
(MTI, borítókép: MTI/Mohai Balázs)
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Andrij Lunyin parádézott.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Home office, remote, hibrid munkarend, a covid előtt ezek sokaknak ismeretlen fogalmak voltak, mostanra a munkahelyek alapjait képezik.
Januárban 77 ezer forinttal emelkedett a bruttó átlagkereset, ami így már 605,1 ezer forintra rúg. Ennek nettó értéke 400 ezer forint felett van, miközben a reálkereset értéke ismét 10,4 százalékkal nőtt, derült ki a KSH friss kereseti adataiból.
Egy pince födéme nem bírta a 3,5 tonnás súlyt a VII. Kerületben.
Munkahelye elvesztését kockáztatja, aki a táppénzzel csal.
